Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 102-103. (Budapest, 2005)
ANNUAL REPORT 2005 - A 2005. ÉV - A fáraók után. A kopt művészet kincsei Egyiptomból
A budapesti kiállítás középpontjában ezzel szemben a vizuális művészetek álltak. A kiválasztott tárgyak sorozata egy „olvasható" képi szöveget alkot, amely elmondja, hogyan szembesült Egyiptom hagyományos faraonikus művészete a hellenisztikus Mediterráneum művészetével, az egyiptomi hellenisztikus művészet hagyományai miként illeszkedtek a Római Birodalom művészetébe, a késő antik egyiptomi elit hogyan fogalmazta meg, hirdette és támogatta önazonosságát a vizuális művészetek eszközeivel, a keresztény vallás terjedésével és uralkodó kulturális rendszerré válásával hogyan és mennyiben változtak a vizuális művészetek témái, a művészeti formák és kifejezésmódok. A bemutatott tárgyak válogatásában további szempontok is érvényesültek. Egyrészt a három egyiptomi kölcsönző gyűjteményből - Kopt Múzeum, Kairó, 86 tárgy; Görög-Római Múzeum, Alexandria, 3 5 tárgy; Alexandriai Nemzeti Múzeum, Alexandria, 8 tárgy - és a két budapesti gyűjteményből - Szépművészeti Múzeum, 68 tárgy és Iparművészeti Múzeum, 12 tárgy - mintegy felerészben eddig publikálatlan, a kutatás és a nagyközönség számára egyaránt ismeretlen műtárgyakat állítottunk ki. Másrészt törekedtünk arra, hogy feltárjuk és bemutassuk a művészeti termelés teljes, a fő művektől a tömegtermelésig, az elit számára készült luxustárgyaktól az olcsó votívtárgyakig és gyermekjátékokig terjedő hierarchiáját. A minőségi rétegzettség megértésekor nem téveszthető szem elől, hogy a késő antik elit számára készült műalkotásokon megfigyelhető fokozatos elfordulás a hellenisztikus művészet kánonjaitól nem az egyiptomi mesterek gyengébb képességeire vagy iskolázottságuk vidékiességére enged következtetni. Az ember- és természetábrázolás klasszikus naturalizmusát felváltó összevonó, stilizáló előadásmód, és a klasszikus mitológiai témák sokalakos, narratív ábrázolásának redukciója egyes mitológiai figurákra, melyek egymagukban a mítosz egészét voltak hivatottak képviselni, egyaránt olyan gondolkodásmód és képalkotás kiformálódását írják le, melyben a főszerepet a naturalisztikusan előadott vizuális elbeszéléstől jelképek és hasonlatok veszik át. A késő antik szimbolikus és allegorikus előadásmód nagy hatást gyakorolt a keresztény művészet kialakulására is: a keresztény tanok terjesztésének és magyarázatának egyaránt fontos, egymást kiegészítő eszköze volt a verbális és a képek általi tanítás. Egyiptom késő antik elitjét a Római Birodalom más részeinek elitjével a közös örökség: a klasszikus mítoszok és az ókori görög irodalom kapcsolta össze. A klasszikus örökség megőrzésének vizuális eszközökkel való arisztokratikus demonstrálása azonban
