Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 102-103. (Budapest, 2005)
ANNUAL REPORT 2005 - A 2005. ÉV - A fáraók után. A kopt művészet kincsei Egyiptomból
hatást gyakorolt a kevésbé tehetősek életéhez tartozó tárgyi világ megformálására is. A kis helyi műhelyekben dolgozó kézművesek olyan használati tárgyakkal és textilekkel látták el ügyfeleiket, amelyek az elit pompás és drága anyagokból készült használati és dísztárgyain látható, az arisztokratikus önazonosság képi megfogalmazását kínáló ábrázolásokból átvett figurákkal voltak díszítve. Az Egyiptom késő antik településein, kivált Alexandriában nagy mennyiségben talált csontfaragványok a városi lakosság szegényebb rétegeinek „reprezentációjához" tartoztak: a rajtuk ábrázolt mitológiai alakokkal a tulajdonosok a klasszikus műveltség egyes elemeinek ismeretét akarták sugallni, de mintegy mágikus hatást tulajdonítva ezeknek az alakoknak, rajtuk keresztül az arisztokratikus „jó élet"-ben is szerettek volna részesedni. A helyi műhelyekben dolgozó kézművesek keze alatt nemcsak a kiválasztott mitológiai figurákból lettek hatásos szimbólumok: az utánzott elit műalkotások klasszicizáló stílusú, naturalisztikusan megfogalmazott figurái is stilizált képírásjelekké egyszerűsödtek. Az így keletkező „egyszerű formák" klasszikus eredete a 7-8. századig még felismerhető, bár akkor az egyes mitológiai figurák kiléte valószínűleg már csak igen kevesek számára volt ismert. A figurákból kialakult képírásjelek az elkövetkező évszázadokban már csak mint díszítőminták éltek tovább textileken és használati tárgyakon, készítőik egyáltalán nem fordultak ihletért és mintaképekért a kor keresztény vagy mohamedán magas művészetéhez. Nincsen kapcsolat a magas művészet alkotásaival egy másik tárgycsoport esetében sem. Ezek a művészet funkcionális és minőségi hierarchiájának más, alacsonyabb szintjén helyezkednek el, mint a városi alsó középosztály számára készült, a reprezentáció bizonyos, még ha oly szerény igényét is támasztó tárgyak. A népművészethez közel álló „egyszerű formák" jöttek létre például a népi vallásosság olyan hagyományainak kielégítésére, melyek a pogányság és a kereszténység közötti homályos határterületeken keletkeztek és maradtak fenn. Létrehozóinak nézete szerint egy kiállítás a tartalmi, formai és esztétikai összefüggéseik alapján csoportosított tárgyak és a hozzájuk társuló nyomtatott és digitális, verbális és képi információ szerves egysége. így az Antik Gyűjtemény honlapján elérhető virtuális kiállítás és annak szócikkei (Endreffy Kata és Thuryné Figler Krisztina munkája), illetve rövid angol és magyar nyelvű vezetők mellett a kiállításhoz két, eltérő szövegű, egyaránt tudományos igényű katalógus készült. A kiállítás alkalmából jelentette meg a Koninklijke Brill kiadó a főkurátor monográfiáját az egyiptomi késő antik, korai bizánci művészetről (Transfigurations of Hellenism. Aspects of Late Antique Art in Egypt AD 250-700, Leiden-Boston 2005).
