Czére Andrea szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 102-103. (Budapest, 2005)
Szent Margit - Kísérlet a rajz keletkezési helyének meghatározására
Az az elegáns mozdulat, amellyel Szent Margit a drapéria után nyúl, emlékeztet a Jihlavai Szent Katalin-szoboron látotthoz: Katalin hasonlóképpen fogja fel kezével a ruha esését és ugyanúgy tartja attribútumát is (24. kép). 14 Ez a nem sokkal 1400 után, prágai műhelyben készült szobor - akárcsak a varsói Múzeum Narodowe gyűjteményében őrzött, hasonlóképpen cseh (esetleg sziléziai?) területről származó Szent Katalin - fordított beállításban ugyan, de a figura és a redőzet kialakítását, sőt még a ruha nyakrészének formáját illetően is sok tekintetben megfelelő párhuzam. 15 A cseh könyvfestészethez is szoros kapcsolat fűzi a budapesti rajzot: az ornamentálisan burjánzó függőleges redőkhöz, illetve a tölcsérszerűen kiszélesedő redők mentén kanyargó ruhaszegély ritmusához feltűnő analógiákkal szolgálnak az 1410 körül keletkezett cseh-morva kézirat, a Geronai Martyrologiu??i miniatúrái. 16 A szent bal válláról aláeső köpenyszegély, amely kifordul a mellkasán és így az anyag belső oldala kontúrt képez, nem kevésbé tipikus jegy, és jól ismert, elterjedt műhelymintákra vezethető vissza: számos cseh példa utal erre, többek között a Jeren-epitáfium Madonnája, vagy János alakja a brnói Szent Jakab-templom 1400 körül készült missaléjának Keresztrefeszítés-mmiztáráján (25. kép); ez utóbbi a redőképzést illetően is egészen hasonló mintát követ. 1, A budapesti Szent Margit és a Bécsi Mintakönyvben található „hercegnő" fejtanulmány (26. kép) típusbeli összefüggéseire már Kurt Rathe is rámutatott, 18 Erwin Mitsch pedig a sárkány fejének rokonságát hangsúlyozta az éppen ebben a gyűjteményben található kutyafejjel (27. kép). 19 A művészettörténeti vizsgálódás eddig azonban alig méltatta figyelemre Szent Margit ruhájának földön szétterülő, hullámosan fodrozódó, kettős tölcsér formájú redői. A rajz e különleges részletéhez azonban a cseh művészetben meglepő módon csak igen kevés és nem túl meggyőző analógiát találunk. A formaképzéshez a Metteni Biblia vezető mesterének rajzai állnak legközelebb. 20 A müncheni Bayerische Staatsbibliothek a metteni bencés kolostor két, 1414-1415 körüli kéziratát őrzi. A Szent Benedek életét elbeszélő kódexet (Cod. 820 Id) a dedikációs bejegyzés szerint 1414-ben fejezték be, a másik, nagyméretű kézirat (Cod. 8201) két dedikációs költeményt is tartalmaz: a 80. fólión 1414-es, az elülső belső borítón pedig 1415-ös évszám olvasható. 21 A kéziratok mestere, ahogyan arra Robert Suckale meggyőzően rámutatott, egy legalábbis Csehországban iskolázott művész lehetett, akinek művei közel állnak a Geronai Martyrologiumhoz, valamint az 1409-re datált Hasenburg-missaléhoz (28. kép). 22 Tollrajzai, mindenekelőtt a clm 8201 d dedikációs képe, amelyen Péter apát Szent Benedek és Szent György között térdel (29. kép), 2 ' mind az arányok és a művészi
