Kárpáti Zoltán - Liptay Éva - Varga Ágota szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 101. (Budapest, 2004)
ANNUAL REPORT 2004 - A 2004. ÉV - TEMPORARY EXEIIBITIONS - IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁSOK - Az Esterházy-örökség. A Szépművészeti Múzeum 17. századi olasz rajzai
A háromszáz oldalas, gazdagon illusztrált, magyar-angol nyelvű katalógusban a kiállított müvek egész oldalas, színes reprodukciói és a művészről készült számos fotó mellett Christian Klemmnek, a Giacometti Alapítvány főkurátorának tanulmánya olvasható. A katalógus egyúttal régi hiányt pótol: a Művészet Kiskönyvtára sorozat 1972-ben megjelent kismonográfiája óta Giacomettiröl magyar nyelvű kötet nem került kiadásra. FEKETE ILONA AZ ESTERHÁZY-ÖRÖKSÉG A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM 17. SZÁZADI OLASZ RAJZAI 2004. március 25-augusztus 1. Rendezte: Czére Andrea Andrea Czére, L'eredità Esterházy. Disegni italiani del Seicento dal Museo di Belle Arti di Budapest, Akadémiai Kiadó, Budapest 2002, 235 oldal, olasz szöveg, 162 színes és 89 fekete-fehér illusztráció, ISBN 963 05 7940 5 Czére Andrea, Az Esterházy-örökség. A Szépművészeti Múzeum 17. századi olasz rajzai, Akadémiai Kiadó, Budapest 2003, 235 oldal, magyar szöveg, 102 színes és 89 fekete-fehér illusztráció, ISBN 963 05 8056 X Czére Andrea, Az Esterházy-örökség. A Szépművészeti Múzeum 17. századi olasz rajzai / The Heritage of the Esterházy. 1 7th Century Italian Drawings in the Museum of Fine Arts, Szépművészeti Múzeum, Budapest 2004, 71 oldal, magyar és angol szöveg, 25 színes illusztráció, ISBN 963 7441 97 2 A budapesti Szépművészeti Múzeum mintegy nyolcezer lapot számláló rajzgyűjteménye az egyik legjelentősebb Közép-Európában, az utóbbi évtizedekben a kollekció számos müve szerepelt európai és amerikai kiállításokon. 2002-ben az olaszországi magyar kulturális évad nyitó eseményeként a római Palazzo di Fontana di Treviben a 17. századi rajzgyűjtemény közel száz lapja került bemutatásra. A római kiállítás bővített változataként a budapesti tárlat százhuszonhat rajzot és hatvanhat rézkarcot ölelt fel. A gyűjtemény gazdagságának köszönhető, hogy a kiválasztott lapok nemcsak a főbb művészeti irányzatokról nyújtottak reprezentatív képet, de a korszakra jellemző témakörökről, a vallásos ábrázolások túlsúlyáról is tudósítottak, egyúttal hűen tükrözték a mitológiai hagyomány általános ismeretét, az allegorikus kifejezésmód közkedveltségét, a táj és a portré önálló rangját. A fej- és alaktanulmányok, a különböző kidolgozottságú kompozícióvázlatok a festmények, freskók, metszetek készüléséhez vezető utat, az olasz művészekre jellemző gondos rajzi előkészítő munkát dokumentálták. A kiállítás a müvészettörténetileg legjelentősebb itáliai régiók, Bologna-Emilia, Róma, Firenze-Toszkána, Genova, Nápoly és Veneto rajzmüvészetét iskolák szerint, kronológiába rendezve, a gyűjtemény arányait és a mester-tanítvány kapcsolatokat is szem előtt tartva mutatta be. Az összképet számos újonnan meghatározott lap egészí-
