Kárpáti Zoltán - Liptay Éva - Varga Ágota szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 101. (Budapest, 2004)

Barent Fabritius Manoah áldozata újra Magyarországon

egykor a Manoah táblához tartozott, akkor azt is Fabritius festette. Az összetartozást az alakok méretének egyezése mellett az angyal és Manoah feleségének rokon arctípusa, valamint azok a lendületesen felhordott, pasztózus ecsetvonások is erősítik, amelyek mindhárom szereplő ruháján megfigyelhetők. Amennyiben a kép készülésének idejére Sumowski 1669 körüli datálásával szemben az 1650-1655 közötti időszakot fogadjuk el, akkor az a drezdai Manoah áldozata kép és a hozzá kapcsolódó rajzok készülési idejével is egybecseng.

48 Összefoglalva az eddigieket, bizonyosnak tűnik, hogy az egykor Gerhardt gyűjteménybeli tábla és az Angyal eredetileg összetartoztak, s együttesen alkották Barent Fabritius Manoah áldozata képét, amely az 1650-es évek első felében, a Rembrandt-iskola azonos témájú műveinek hatása alatt készült. Örömteli, hogy a festmény közel száz évnyi lappangás után újra Magyarországon bukkant fel, s Térey Gábor egykori vágyának megfelelően végül a budapesti Szépművészeti Múzeumba került. TÁTRAI JÚLIA Sumowski 1983 (19. j.), 3095, no. 2066.