Kárpáti Zoltán - Liptay Éva - Varga Ágota szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 101. (Budapest, 2004)

„Őexcellenciája Képtárának legfőbb büszkesége." Carpio VII. márkijának Correggiója

nélkül is visszaszolgáltatta volna őket, ha a februári határidővel bezárólag Orsini visszaköveteli őket. Az egyezség megszegése esetén 5000 scudo büntetést kellett volna fizetni.

17 Ha azonban 1683 februárjáig Orsini nem követeli vissza a képeket, az azt jelenti, hogy a Carpio gyűjtemény javára végérvényesen lemondott róluk. Amikor 1687 novemberében don Gaspar meghal Nápolyban, leltárt vesznek fel javairól, ebben azonban az előzetesen, még a márki életében Madridba el nem küldött, Nápolyban maradt müvek között nem találunk 1134-es számú festményt. Ebből arra következtethetnénk, hogy korábbi tulajdonosa, Muzio Orsini visszakövetelte. Látni fogjuk azonban, hogy nem ez történt. 1257-es számmal leltárba vettek ugyanis egy hasonló, de egy arasszal alacsonyabb képet, amely azok között a művek között szerepel, amelyeket don Gaspar hitbizományi vagyontárgyként a házában zárolt: „1257. Egy kb. 2 x 2 Vi arasz méretű kép Madonnával, Gyermekével és a kis Szent Jánossal. Correggio fára festett eredeti müve, amely egy sárga szalaggal átkötött, Őexcellenciája pecsétjével lepecsételt fehér fadobozban van elhelyezve."

18 Nagyon valószínű, hogy a méret regisztrálásában mutatkozó eltérés ellenére ugyanarról a műről van szó, hiszen sem ebben a leltárban, sem a még a márki életében Spanyolországba küldött tárgyak jegyzékében mással nem azonosítható. Hogy a festményt nem vette vissza Orsini, már csak azért is bizonyos, mert Teresa del Po a mű Carpio által megrendelt metszetének 1684-ből való feliratában azt állítja, hogy a kép az alkirályé, aki azt Muzio Orsinitől vette Rómában. A Szoptató Madonna két másolata is szerepel Carpio nápolyi leltárában. Közülük az 1270-es számúnak nincs megnevezett mestere: „1270. Egy kb. 2 x 2 l

A arasz méretű kép Madonnával, Gyermekével és Szent Jánossal. Másolat Correggio 1257-es számon leltározott eredetije után. Keret nélkül." A másikat, az 1206-os számút, Annibale Carraccinak tulajdonítja a jegyzék: „1206. Egy kb. 2 x 1 Vi arasz méretű kép Madonnával, Gyermekével, Szent Jánossal. Carracci által festett másolat Correggio után, faragott, aranyozott ébenfa keretben."

19 Tudvalévő, hogy Correggio festménye nagy hímévnek örvendett, és a 17. században számos másolatot készítettek róla olyan művészek, mint a már említett Carracci, vagy Pierfrancesco Mola és Baciccia. Az eredeti azonosítása a dokumentumokban már csak emiatt is nehéz. 17 Róma, Archivio Storico Capitolino, Archivio Urbino, sez. I, prot. 645, s. f. 18 ACAM, C

a 217-12, Inventario di dipinti del VII marchese di Carpio, Napoli 1687 (a továbbiakban Inventario 1687). 57. 19 ACAM, C

a 217-12, Inventario 1687, 54. A festményt (69,3 x 56 cm) a londoni Christie's-nél bocsátották árverésre 1989. december 15-én. A vászon hátoldalán olvasható volt Carpio DGH monogrammja és a római inventár 1206-os száma. Az aukció képfelirata alapján a Teresa del Po metszetén olvasható dicsőítő szövegre hivatkozva azonosították a festményt a Carpio által Muzio Orsinitól vásárolt képpel, figyelmen kívül hagyva, hogy a márki gyűjteményének eredeti Szoptató Madonnája ma a budapesti Szépművészeti Múzeumban van. Az itt közölt dokumentumok egyértelművé teszik, hogy két különböző, egykor egyformán a márki gyűjteményében őrzött festményről van szó, melyek közül az eredeti kép Muzio Orsini gyűjteményéből származik és ma Budapesten van, míg a Chrisie's árverésén szereplő kép egy 17. századi másolat, amely más úton került be don Gaspar gyűjteményébe, lásd Old Master Pictures, Christie's, London, Friday 15 December 1989, lot 68.