Kárpáti Zoltán - Liptay Éva - Varga Ágota szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 101. (Budapest, 2004)

„Őexcellenciája Képtárának legfőbb büszkesége." Carpio VII. márkijának Correggiója

„ŐEXCELLENCIÁJA KÉPTÁRÁNAK LEGFŐBB BÜSZKESÉGE" CARPIO VIL MÁRKIJÁNAK CORREGGIÓJA A budapesti Szépművészeti Múzeum a Correggióból származó Antonio Allegritől egy pompás Szoptató Madonnát őriz.

1 Az Esterházy Miklós herceg gyűjteményéből származó képről tudott, hogy 1682-ben don Gaspar de Haro y Guzman, Carpio VII. márkija szerezte meg, és ismerjük további sorsát is, egészen a magyar közgyűjteménybe kerüléséig. Noha a mű tárgyalásának Garas Klára már egy nagyszerű tanulmányt szentelt,

2 most olyan adatokat kívánunk közölni, amelyek az eddigieknél is pontosabban dokumentálják származását, egyúttal kérdéseket vetünk fel másolatainak és változatainak azonosítását illetően. IV. Fülöp miniszterelnökének, don Luis de Harónak a fia, don Gaspar de Haro y Guzmán római spanyol követként szerezte meg a festményt. Római tisztségét 1677 és 1682 között töltötte be, vagyis addig, amíg nápolyi alkirály nem lett. A követség éveiben Guzmánt csillapíthatatlan gyüjtőszenvedély jellemezte. Művészet iránti érdeklődése már a madridi udvarban töltött évei alatt megmutatkozott, de itáliai tartózkodása idején, érthető módon, tovább növekedett. Amikor 1682 szeptemberében a Nápolyba szállítás előtt leltározni kezdték pompás gyűjteményét, ezeregyszázhatvankét festményt jegyeztek fel, amelyeket őexcellenciája a legkülönbözőbb módokon azokban az években szerzett. A leltár Giacomo Antonio Redonteij jegyző jelenlétében készült, egyrészt Spanyolország római Királyi Palotájának szobáiban, „amely a Monte Pinço Santissima Trinidad téren, a régi város szélén található", másrészt a Porta di san Ez a tanulmány doktori értekezésemhez folytatott kutatásaim része. Az értekezés tárgya Carpio márkijának gyűjteményei és művészeti mecenatúrája. A dokumentumok átírásakor az összes rövidítést feloldottam, de megőriztem az eredeti helyesírást. Őszinte köszönetet mondok Nyerges Évának a nekem nyújtott segítségért, Francesca Bárónénak és Renato Ruotolónak pedig szövegem olaszra fordításáért. 1 A. Pigler, Katalog der Galerie Alter Meister, Budapest 1967, 153-155; Tátrai V., Közép-itáliai cinquecento festmények, Budapest 1983, 44-A7; Old Masters 'Gallery. A Summary Catalogue of Italian, French, Spanish and Greek Paintings, ed. V. Tátrai, Budapest 1991, 29. 2 A festménnyel foglalkozó nagyszerű monografikus tanulmány, amelyre támaszkodtunk és amely említi a kép származását a Carpio gyűjteményből: Garas K., Correggio: Szoptató Madonna, Budapest 1989. Korábban, 1976-ban, kiváló katalógusában Cecil Gould már azonosította a budapesti múzeum tábláját a Carpio gyűjtemény képével, és utalt Muzio Orsini gyűjteményéből való származására is, nem közölte viszont azokat a forrásokat, amelyekre támaszkodott, és amelyeket most közzéteszünk. Lehetséges, hogy az adatot a mü után készült egyik metszet dicsőítő feliratából merítette, amely ismerteti a provenienciát, itt Teresa del Po metszetére gondolunk, amelyet maga don Gaspar rendelt meg, lásd C. Gould, The Paintings of Correggio, London 1976, 163-165.