Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 100. (Budapest, 2004)

Egy flamand ikonográfiái típus megjelenése az itáliai quattrocentóban. Megjegyzések Eszláry Éva tanulmányához

módszerével. 8 A holland művészettörténész elismeri, hogy egy kodikológiai elem­zés a mintakönyvek és vázlatfüzetek esetében csak jelentős megszorításokkal alkal­mazható, hiszen a napi műhelyhasználatra szánt kötetek kevesebb szabályszerűsé­get mutatnak, mint a reprezentatív kódexek, mégis szükségesnek tartja, hogy a mintakönyveket és vázlatfüzeteket ne kizárólag művészeti produktumoknak, hanem egyúttal könyveknek is tekintsünk, még ha jellegükben különböznek is az egyéb kéziratoktól. Az a véleménye, hogy minden művészettörténeti tanulmánynak, a hagyományos stíluskritikai és ikonográfiái megközelítésmódok mellett, tartalmaz­nia kellene egy mindössze a puszta tényeken alapuló, a füzetek anyagának és szer­kezetének sajátosságait ismertető kodikológiai elemzést is. írásomban a budapesti mintakönyv kodikológia vizsgálatára és rekonstrukció­jára teszek kísérletet. 9 Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hagyományos művészet­történet és a kodikológia szempontjait élesen el kívánom különíteni egymástól. Megállapításaim több ponton is kapcsolódnak Zentai Loránd korábbi tanulmányá­hoz, míg azonban Zentai Loránd stíluskritikai és ikonográfiái megfontolások alap­ján körvonalazta a budapesti mintakönyv lehetséges műhelykörnyezetét, én elsőd­legesen a füzet anyagának és szerkezetének, valamint a rajzok technikájának sajá­tosságai alapján igyekeztem választ találni az általa korábban felvetett kérdésekre. A mintakönyv rekonstrukciójához pótolhatatlan segítséget nyújtottak Gajdó Gyulának a restaurálást megelőző anyagvizsgálatai. Ugyanakkor a restaurálás szá­mos olyan, a budapesti mintakönyv egykori állapotára utaló fontos nyomot tünte­tett el, melyekről mára mindössze a restaurálást megelőző fotók tanúskodnak. A lapok eredeti sorrendjéről jobb híján a pergamenlapok éles vagy éppen széles haj­tásai, a füzesi helyek, az oldalközép hajtások irányai, a penészgomba okozta sérü­lések árulkodnak. Ezért a munkámhoz a restaurálását megelőzően készült fekete­fehér fényképeket használtam, ezeket is reprodukálom. 8 Elen, A. T.: A Codicological Analysis and Reconstruction of Jacopo Bellini's Drawing Books. In Eisler, C: The Genius of Jacopo Bellini. The Complete Paintings and Drawings. New York 1989, 454-479, 480-507; Elen: i.m. 1995 (2. j.). 9 írásom az ELTE-BTK Művészettörténet Tanszékén 2004-ben megvédett szakdolgozatom kodikológiai fejezetének átdolgozott változata (Az észak-olasz állat mintakönyv tradíció a 15-16. században. A Budapesti Szépművészeti Múzeum mintakönyve). Témavezetőmön, Eörsi Annán túl köszönettel tartozom Zentai Lorándnak, Pankaszi Istvánnak és Szőcs Miriamnak a munkámhoz nyújtott önzetlen segítségükért, valamint Albert J. Elen szakmai tanácsaiért.

Next

/
Thumbnails
Contents