Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 100. (Budapest, 2004)

Egy flamand ikonográfiái típus megjelenése az itáliai quattrocentóban. Megjegyzések Eszláry Éva tanulmányához

Memling képén Krisztus vörösesbarna ruhát visel, feje vérzik a töviskoszorú okozta sebektől, arcán sűrű könnycseppek gördülnek alá, jobbját áldásra emeli. Tenyerén stigma. Furcsa keveréke az Ecce Homonak és a felöltöztetett Vir Dolorumnak. Párdarabjának, a Mater Dolorosa-nak, amely csak olasz másolatokban maradt ránk, egyik példánya az Uffiziben van. Memling képét ismerték a firenzei festők, valószínűleg a fiatal Fra Bartolomeo is. Az említett Philadelphiába került kép másolat. Firenzei festő készítette, egyesek szerint maga Domenico Ghirlandaio.

36 A Memling diptychon egy másolata, változata a strassbourgi múzeumban van, ez is itáliai munka. A Memling eredeti tehát Firenzében igen népszerű darab volt, többen másolták. A philadelphiai kép technikai vizsgálata is bizonyította, hogy azt nem flamand festő készítette. A göndör hajtincsek körkörös formában végződnek a festményen, erre emlékeztet a budapesti reliefen értelemszerűen még stilizáltabb formában megoldott hajtincs, melynek végén fúróval dolgozott a szobrász, valamint a berlini Krisztus is. Ezért megkockáztatjuk azt a feltevést, hogy e domborművek készítője ismerhette az 1480 körül készült firenzei Memling másolatot! De mi késztette a szobrászt, csak úgy mint annyi festőt Firenzében a flamandos modor és egy idegenszerű flamand festmény utánzására? A kegyes ábrázolás tiszteletén túl a flamand képek részletező ábrázolásmódja, technikai tökélye egyaránt kiváltotta ámulatukat. De a megrendelők is igényelhették a flamand modort! Egy nagyon érdekes dokumentum került ismét közlésre a 2004-es luccai katalógusban.

37 Domina Agatha, a luccai Paolo Poggio műkereskedő özvegye és Matteo Civitale, valamint Michèle Ciampianti festők között létrejött szerződés szövege a San Romano templom számára rendelt pala predellájáról szól. A megrendelő kívánsága, hogy itt egy Pietà ábrázolás legyen, azaz "Nostra Donna con il Figliuolo morto in braccio con una altra figura, nel modo che sta in una taula di messer Giovanni da Bruggia".

38 6 A technikai vizsgálat egyértelműen bizonyította a philadelphiai kép olasz mivoltát, Galassi, M. C.: A Technical Approach to a Presumed Memling Diptych. Original Work and Some Italian Copies. In Memling Studies. Proceedings of the International Colloqium. Bruges 1994. Eds. Verougstraete, H. - Van Schoute, R. Leuven 1997, 335-350; Kat. Brugge 2002 (28. j.), Kat. 99, Abb. 62. De Vos: i.m. 1994 (30. j), Nr. 22. A philadelphiai kép nyárfára készült. Galassi 1480 körűire datálta, óvatosan olasz mesterként említi, mások egyenesen Ghirlandaio-nak vélik. A genovai Memling olasz másolatairól vö. ibid. 7 Kat. Lucca 2004 (6. j.), 95, 425. 8 „...nel modo che sta in una taula di messer giovanni da brugia..." (ibid., 95.) Jan van Eyck Pietà kompozíciójáról nem tud a Van Eyckkel foglalkozó irodalom! Bár az olasz szövegfigliuolo kifejezése azt is sejtethetné, hogy a Mária ölében alvó, de a halott Jézusra utaló kép is lehetett volna, ez nem valószínű egy Madonna pala predelláján. Petrus Christus Pietà -ja (Louvre) nem különösebben mutat Eyck-i reminiszcenciát. A luccai forrásban említett Jan van Eycknek tulajdonított Pietà-val kapcsolatban a magam részéről megkockáztatnám, hogy ez egy félalakos kompozíció lehetett, Memling melbourne-i képének ikonográfiájához hasonlóan, vagy az a félalakos Pietà, melyet Gerard David megfogalmazásában ismerünk és Mária valóban karjában tartja a halottat, pl. Ringbom: i.m. 1965 (13. j.), fig. 102.