Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 99. (Budapest, 2003)

Ég és Föld határán. A „hegyből kilépő tehén" motívuma

A tstn-öltözet - a szó ntstn formájában - az égistennővel (Nuttal) kapcsolatban jelenik meg már a Piramisszövegekben is. A Piramisszövegek 564. számú darabja a Jaru-mezőn vett rituális fürdőről szól, ami a Napisten, a napot felemelő Su és a megistenült (velük azonosult) halott fáraó megtisztulását jelképezi az égbe emelkedés előtt. Az ez után következő szövegek (565-568.) a halott fáraó lelkének az égbe emelkedését voltak hivatottak elősegíteni (ascension text'). A megtisztulás tehát egyben az istenné válás és a napistenként való manifesztáció előfeltétele is volt: „Tiszta vagyok, (így) tovább juthatok az égbe. Maradandó vagyok az emberek számára - felragyogok / megjelenek dicsőségben az istenek számára. Révei együtt ragyogok fel, az ő megjelenésekor.

3

' Az égbe való felemelkedés itt is az ég istennőjével, a tstn-öltözéket viselő Nuttal való találkozást és egyesülést jelenti, aki Ozirisz és így a halott anyja is, tehát újjászületésének feltétele.

38 Az 568. szövegben az égbe jutás egy létra segítségével történik, de odáig egy csónak viszi el a halott uralkodót. A helyszín, mint már az előzőekben is, az éjszakai égbolt, hiszen a „Dat tavai"-hoz utaznak, az ég keleti fele pedig a túlsó oldalon (gs pf) van. A ciklus tehát minden valószínűség szerint az éjszakai égboltra / túlvilágra való eljutással foglalkozik. Látható, hogy az égistennő tstn-öltözéke már a Piramisszövegek idején is az (éjszakai) égbe jutással összefüggésben kerül szóba. Megváltozik azonban a determinatívuma: a Piramisszövegekben valóban egy köpennyel vagy felsőruhával azonosítható, de a Középbirodalom idejére új determinatívumot kap, ami arra utal, hogy a ruhadarab két szárát vagy pántját hátul erősítették egymáshoz vagy kötötték össze.

39 Van, aki nyakláncként'

40 vagy 'függőként'

41 azonosítja. Felmerül a lehetőség, hogy az antropomorf vagy tehén alakban ábrázolt istennő nyakába függesztett nyakláncról, gallérról vagy más, Hathort ékesítő tárgyról lehet szó. A legvalószínűbbnek a menitbez kapcsolódó nyaklánc, esetleg a szisztrum nyakban való rögzítése tűnik.

42 A fentiekből tehát az alábbi következtetéseket vonhatjuk le: 1. Hathor tehén vagy antropomorf alakjában megjelenik a halott előtt a Túlvilág határán 2. a halott egy speciális ruhadarabot vagy ékszert erősít rá az istennőre egy ünnepi rituálé keretében, ami összefüggést sejtet Hathor egyik legfontosabb attribútumával, a menitXeX 37 Pyr. (565) § 1423 a-c. 38 Ez az öltözet biztosítja Abüdoszban I. Széthi számára is, hogy megőrizze életerejét, és a napisten örökébe léphessen: Ryhiner, Lm. (28.j.) 48 és 208.J. 39 Vö. a Hathor számára áldozatként bemutatott ruhadarabokkal: Pinch, G., Votive Offerings to Hathor, Oxford 1993,102-134. Ugyanezzel a determinativummal létezik egy másik ruhadarab, a snd, amely isteni viselet. Amikor az Ozirisszá vált halott találkozik a Nyugat istennővel, az éppen ezt viseli (CT [32] I 109a). 40 van der Pias, D. - Borghouts, J.F., Coffin Texts Word Index, Utrecht - Paris 1998, 315. 41 Drioton, i.h. (31.j.) 175. 42 „Sous la forme funéraire, Hathor porte le sistre au cou, à la manière d'un collier" (Jéquier, G., Les frises d'objets des sarcophages du Moyen Empire, Le Caire 1921, 82).