Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 99. (Budapest, 2003)
Ég és Föld határán. A „hegyből kilépő tehén" motívuma
3. a mitikus cselekmény a napbárkára való feljutással, és ennek helyszínével, a horizonttal van kapcsolatban 4. az istennő segít a halottnak a túlvilági ellenségek legyőzésében, és így lehetővé teszi számára azt, hogy maga is isteni lénnyé váljon. II. BELÉPÉS A TÚLVILÁGRA - TALÁLKOZÁS A NYUGAT-ISTENNŐVEL A Koporsószövegek 400. szövegének 43 célja az volt, hogy az elhunyt lelkét segítse feljutni „a halottak birodalmába átkelő révre (kíj.t), ahol Ozirisz van". A 173 f és 173 g sorokban egy nem megnevezett istennő jelenik meg, aki „magával visz", egy lépcsőn / emelvényen (mlsn.s r rwd) térdel és átkel a Jaru-mező felé. Minden jel arra vall, hogy itt is a Túlvilág határára való megérkezés pillanatát örökítették meg, amikor a halottat fogadja a Nyugat istennője. Biztosan ugyanezt a jelenetet írja le a Piramisszövegek egy passzusa is, 44 amelyik az éjszakai utazás során a halottat fogadó Nyugat-istennőt az égi tehénnel azonosítja: \..Lám, ott jön Ő, hogy találkozzon veled, A Nyugat Szépsége...' A Nyugat perszonifikált istennője és a tehén alakú égistennő egyaránt Hathor megjelenési formái. Az előbbi a Nyugat/Túlvilág/Temető bejáratánál fogadja a halottat, az utóbbi az éjszakai égboltra való feljutást teszi lehetővé a számára. A két alak egyesül Hathornak a nb.t mfr.w (a Nyugati hegy úrnője' ~ 'az este/alkonyat úrnője') epithetonjában. 45 Ez a Hathor-aspektus a nyugati lelkek egyike (b>.w jmn. tjw) a három közül. 46 Az újbirodalmi Halottak Könyve 186. vignettái és a 21. dinasztia kori koporsók és halotti papiruszok 'hegyből kilépő tehén'-jelenetei ugyanezt az eseményt rögzítették: a halott megérkezését a Nyugat kapujába és az istennővel való találkozását. Már a Ramesszida-sírokban megfigyelhető, hogy a Hathor-tehén ezen a helyen a Szikomórfa úrnőjének alakjával váltakozhat (6. kép). 4/ A két istennőt tehát ebben a szituációban egymással behelyettesíthetőnek tartották, ami arra utal, hogy a jelenetben betöltött szerepük azonos volt. 43 Egy assziuti (SIC) és négy meiri (M2Ny a , M2Ny b , M5C a , M5C b ) koporsóról ismert. 14 Pyr. (254) 281-282, 1. Piankoff, A., The Sky-Goddess Nut and the Night Journey of the Sun, JEA 20(1934)58. 45 A mSr.w kettős jelentéséről: Altenmüller, Synkretismus (4.j.) 133; LÄGG IV (OLA 113), 67 = „Die Herrin des Abends" 46 CT II 387a / HK 108; Sethe, K., Die Sprüche für das Kennen der Seelen der heiligen Orte, ZÄS 59 (1924) 73-99. 47 Pl. a budapesti Szépművészeti Múzeum 51.2094 számú, publikálatlan koporsóján. További példák a teljesség igénye nélkül: Niwihski, A., La seconde trouvaille de Deir el-Bahari (Sarcophages) (CG 6029-6068), Le Caire 1996 (a továbbiakban La seconde trouvaille), 23.k; Gasse, A., Les sarcophages de la Troisième Period Intermédiaire du Museo Gregoriano Egizio, Città del Vaticano 1996, XVI.t. Együtt a két kép: Niwihski, La seconde trouvaille, 14-15 és 34.k; Niwihski, 2i st Dynasty (3.j.) XVII B.t.
