Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 99. (Budapest, 2003)

A 2003. ESZTENDŐ - KIÁLLÍTÁSOK

Ezekben az országokban a korszak fő irányzatainak, a neoklasszicizmusnak és a koraromantikának különböző változatai alakultak ki az eltérő társadalmi és kulturális hagyományok, valamint a történelmi helyzet függvényében. Korszakunkban sokszor keveredve jelentek meg a klasszikus és preromantikus elemek a műveken, és fellelhetők a realizmus első jelei is. A művészettel szemben támasztott újabb elvárások az előző korszakok kritikájában, a barokk és a rokokó művészethez fűződő viszonyban, és a reneszánsz óta szinte folyamatos antik művészet iránti kultusz újabb erőteljes hullámában jelentek meg legpregnánsabban. Bár a rokokó művészet formai virtuozitását, kifinomult színvilágát, pikáns és frivol témáit a felvilágosodás ideológusai részéről erőteljes bírálat érte, továbbélt a század végéig. Az utolsó két évtizedben azonban elveszítette meghatározó szerepét, és a polgári eszmények hatására maga is változott. Tárgyilagosabb, bensőségesebb, egyszerűbb módon ábrázolták a portrékat, a tájakat, az életképeket, a csendéleteket, és a szentimentalizmus irodalmi hatása alatt a képzőművészeti alkotások az élet erkölcsi eszményeinek kifejezésére is képesnek bizonyultak. A kiállításhoz kapcsolódó katalógus (41. kép) szerzője Czére Andrea, Geskó Judit és Gonda Zsuzsa volt. cz. A. Új RESTAURÁLÁSOK A RÉGI KÉPTÁR ANYAGÁBÓL 2003. június-augusztus. Márvány Csarnok A kiállítást rendezte: Szentkirályi Miklós Szépművészeti Múzeum Márvány Csarnokában kiállítással tisztelegtünk a 100 éve született Kákay-Szabó György (1903-1964) emlékének, aki 1933-tól 1964-ig a Múzeum főrestaurátoraként tevékenykedett. Kákay-Szabó párizsi, bécsi, római tanulmányai során sajátította el a restaurálás technikáját, és elsőként honosította meg Magyarországon a hagyományos és a modern módszerek együttes alkalmazását. A kiállításon azokból a művekből mutattunk be válogatást, melyeket az utóbbi 2-3 évben restauráltatott a Régi Képtár, javarészt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által kiírt pályázatokon nyert összegek segítségével, illetve szponzori támogatással. A restaurátori kezeléseket megelőző kutatásokat a Thesaurus Universalis Alapítvány segítette, míg a kiértékelésben a Magyar Képzőművészeti Egyetem szakemberei és a Magyar Restaurátorok Egyesületének szakértői működtek közre. A munkák során kiemelkedő eredményekre jutottunk, melyek közül itt néhányat említünk. Frans Floris nagyméretű, erősen szennyeződött vásznán (ltsz.: 89.6) gondos feltárást követően tűnt elő a hihetetlen érzékenységgel megfestett jelenet. Az emberi sors fonalát szövő három párka portrészerűen megfestett arca és a drapériák súlyosan sérültek voltak, melyeket megfelelő módon sikerült helyreállítani. Hasonlóan sikeres tisztítás eredménye Jan van Bylert táblája (ltsz.: 10005). Az átfestésektől megszabadított érzékeny fatábla klímadobozba került. Pieter Symonsz. Potter táblájáról (ltsz.: 1135) szintén lekerült a barna lakkréteg.