Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 99. (Budapest, 2003)
A 2003. ESZTENDŐ - KIÁLLÍTÁSOK
és a korabeli aranyműves technikák megismeréséhez (tervezte Bárd Johanna, 40. kép). A kiállításhoz szakmai előadássorozat, tárlatvezetések, valamint az Antik Gyűjtemény Éós-programjának keretében tartott gyerekfoglalkozások kapcsolódtak. A kiállítást - nagy sajtóvisszhang mellett - élénk érdeklődés kísérte: nyitva tartása alatt a múzeumot látogatók száma az előző év azonos időszakához képest több mint tízezerrel nőtt. D. M. A SZÁZADFORDULÓ VILÁGA l800. EURÓPAI RAJZOK ÉS GRAFIKÁK 2003. július 10 - november 30. Grafikai Kiállítóterem A kiállítást rendezte: Czére Andrea, Geskó Judit, Gonda Zsuzsa A Szépművészeti Múzeum Grafikai Osztálya 2001-ben rendezte meg a századfordulók európai grafikusművészetét bemutató kiállítás-sorozatának első tárlatát, A századforduló világa, 1900 címmel. A tervezett sorozat célja a századfordulók bonyolult művészeti helyzetképének bemutatása a Szépművészeti Múzeum gazdag rajz- és metszetgyűjteményének válogatott lapjain keresztül. A sorozat 2003. július 10 - november 30. között megrendezett második tárlata olyan időszak művészetét tárta a közönség elé, amelyhez hasonlóra a Múzeum fennállása (1906) óta még nem került sor. Az 1800 körüli évek, pontosabban az 1780-1820 közötti négy évtized a történelemben és a művészetben egyaránt markáns változások időszaka volt, amelyre rányomta bélyegét az 1789-ben kitört francia forradalom: nem csupán a fennálló rendet döntötte meg, hanem megváltoztatta a gazdasági életet, a társadalmi struktúrát és a kultúrát. A forradalom hatása különböző mértékben és módon egész Európát megérintette, és a művészetben a nemzetközi kapcsolatok révén a látókör kiszélesedését, tematikai bővülést és stílusbeli változásokat eredményezett. Korszakunk művészetét olyan különböző nagy egyéniségek dominanciája jelezte a kiállításon mint Antonio Canova, Bertel Thorvaldsen, Jacques-Louis David, JeanAugust-Dominique Ingres, Théodore Géricault, Heinrich Füssli, Thomas Rowlandson, Dániel Chodowiecki, Angelika Kauffmann és Francisco Goya, akik egymástól igen eltérő irányzatokat képviseltek, de művészetükben közös a tematikai és stílusbeli megújulás és az egyéni látásmód erőteljes érvényesülése. Bár a Szépművészeti Múzeum rajz- és metszetgyűjteményében nincs hiánytalanul képviselve ennek az időszaknak minden egyes fontosabb mestere - hiányoznak például William Blake, Jean-Baptiste Greuze, Johann Tobias Sergel művei, s a kor meghatározó szobrászait, Canovát és Thorvaldsent is csupán a szobraikat reprodukáló metszetek képviselik - a múzeumi kollekció főként Esterházy Miklós gyűjtőtevékenységének köszönhetően látványos bőséget mutat e négy évtizedben készült munkákban is. Az Esterházy-gyűjtemény éppen ebben az időszakban, főleg a 19. század első évtizedeiben formálódott ki. A kiállított több mint 230 rajz és grafika változatos képet adott az 1800 körüli európai grafikusművészetről, a kiemelkedő teljesítményt nyújtó nemzetek, Itália, Franciaország, Németország, Anglia és Spanyolország 127 művészének alkotásain keresztül, amelyeknek jelentős részét korábban még nem láthatta a közönség.
