Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 99. (Budapest, 2003)

A 2003. ESZTENDŐ - KIÁLLÍTÁSOK

ÉSZAK-ITÁLIAI RENESZÁNSZ RAJZOK 2003. március 13 - június 29. Grafikai Kiállítóterem A kiállítást rendezte: Zentai Loránd A tárlat a Szépművészeti Múzeum itáliai reneszánsz rajzait bemutató sorozat második kiállítása volt, amely a grafikai gyűjtemény észak-itáliai cinquecento rajzaiból kínált válogatást. (A közép-itáliai rajzok 1998-ban voltak láthatók.) A kiállításra kerülő 64 mű a 16. századi itáliai rajzművészet fejlődésének sokrétűségét érzékeltette az északi körzetekben, azok legjelentősebb központjaiban, Velencétől Pármán és Bolognán keresztül Milánóig és Genováig. A közép-itáliai, főként firenzei művészek véleménye szerint észak-itáliai kortársaik rajztudása mélyen alulmaradt az övékéhez képest. A kiállítás rácáfolt vélekedésükre, hiszen ebben a viszonylag szűkre szabott összeállításban is a korszak legnagyobb rajzművészeinek alkotásai jelentek meg. Ha a hosszú éveken át Milánóban működő és a század művészeti fejlődését Észak-Itáliában is meghatározó Leonardo da Vinci firenzei volt és maradt is, az ugyancsak kiválóan rajzoló Correggio, Parmigianino, Tintoretto, Veronese és Palladio az északi régió szülöttei és kiemelkedő személyiségei voltak. A kiállításon tucatnyi főművükkel szerepeltek, és mellettük harmincöt kevésbé ismert velencei, emiliai, lombard és liguriai művész is feltűnt, a közönség számára ritkán látható fontos és érdekes alkotásaikkal. A tárlat egyik különlegessége, hogy először kerültek bemutatásra a jelentősebb lapok hátoldalára rajzolt tanulmányok, amelyek eddig, technikai okokból, sohasem voltak láthatók. A magyar és angol nyelvű katalógust (39. kép) Zentai Loránd írta, a kötet az összes kiállított rajz színes reprodukcióját is tartalmazza. Z. L. HELLAS ÉKSZEREI - Az ősi IDŐK ALKALMI ÉKSZEREI 2003. május 15 - június 30. A magyar változat kurátora: Dági Marianna 2003 első félévében az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Görögország Kulturális Minisztériuma Prága és Varsó után Budapesten is bemutatta a görög ékszerművesség válogatott kincseit. A mintegy 80 ékszert a legnagyobb görögországi múzeumok anyagából kölcsönözték, elsősorban a thesszaloniki Régészeti Múzeumból és az athéni Nemzeti Régészeti Múzeumból. A Szépművészeti Múzeum Dór Csarnokában megrendezett kiállítás a kései újkőkortól a 19. századig adott áttekintést a Hellas területén folyamatosan virágzó, különböző népekhez, kultúrákhoz tartozó aranyművességről, az ékszerdivat változásairól. Olyan híres leleteket is láthattunk, mint a mykénéi királysírokból előkerült áldozati jelenettel díszített aranygyűrű, a görög művészet klasszikus korszakából való, Thetis elrablását ábrázoló eretriai fülbevalópár vagy a Nagy Sándor halála utáni időkben készült sedesi diadéma. A főként aranyból és ezüstből készült darabokat kronológiai sorrendben, földrajzi összetartozásuk, illetve leletegyüttesük szerint helyezték el a három egységre tagolt kiállításon. Magyar nyelvű vezető nyújtott segítséget a bemutatott ékszerek