Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 99. (Budapest, 2003)
„Drótozni, fotózni." Megjegyzések az ókori edények egykorú javításához
sonló formájú. A javított edényeken kétféle furattípus jelenik meg: a hengeres és a süllyesztett furat. A süllyesztett furatok jellegzetes kónikus formája alapján készítésükhöz szívfúrót használhattak; a hengeres furatok esetében egyelőre nem dönthető el, hogy a rúd- vagy a csőszerű fúrófejet alkalmazták-e. 25 Mindkét furatfajtát ma is használják, 26 ezért csupán a furat formája alapján nem lehet megállapítani, vajon az ókorban vagy azután készült-e. A forma helyett tehát más kormeghatározó tényezőkre van szükség. Felmerülhet, hogy a furat mérete és a fúrás technikája 2 ' nyújthat segítséget a kérdés eldöntésében. Az előbbi szinte rögtön kizárható. Több adatot is találunk arra, hogy az ókori furatok mérete egytől akár hét-nyolc milliméter átmérőig is változhat és egyetlen edényen is előfordulhatnak különböző átmérőjű lyukak. 28 A fúrás technikájával kapcsolatban két részlet jöhet szóba: a furat pereme és fala. Ezek vizsgálata azon alapul, hogy a modern fúrókkal, illetve acél fúrófejekkel mekkora sérülést lehet okozni az anyagban és szabályosabb, egyenletesebb falú furatot lehet-e készíteni, mint az ókori szerszámokkal. Hengeres furat esetében a perem sérüléseiből csupán az állapítható meg, hogy az edény elülső vagy hátsó oldala felől készítették-e a furatot, a kora azonban nem. Süllyesztett furat esetében még ezt sem lehet eldönteni, mert a tölcséres rész peremén nem láthatók az agyag lepattogzásának nyomai. Fúrógéppel minden esetben szabályos kör alakú, egyenes falú furat készíthető. Egy szabálytalan kör alakú furatról viszont csak azt lehet megállapítani, hogy nem fúrógéppel, hanem kézifúróval vagy íjas fúróval/pergőfúróval készülhetett. 29 Közelebb vihet a kérdés megoldásához a furatok falának vizsgálata, ugyanis a különféle anyagokból készített fúrófejek más-más nyomot hagynak a megfúrt 25 A kétféle fúrófej közötti különbséget feltehetően a kész furat peremén lehet látni: feltételezhető, hogy az üreges fúrófejjel készült furat pereme élesebb szögben törik meg, mint a tömör fúróval készítetté. Ennek a kérdésnek az eldöntéséhez azonban további vizsgálatok szükségesek. 26 A süllyesztett furatnak ma kétféle típusa ismert: a henger és a tölcsér alakú süllyesztés. Az általam ismert ókori javított vázákon csak tölcsérszerűen bemélyített résszel rendelkező süllyesztett furatok találhatók. 27 A furatok készítési technikája a megfúrandó anyag keménységétől függ. Minél keményebb egy anyag, annál valószínűbb, hogy készítéséhez csiszoló- és kenőanyagot is használtak. Az erre vonatkozó, pecsétlőkön végzett kísérleti eredményeket 1. Gwinnet - Gorelick 1987, 20-23. A kerámiához azonban nem szükségesek ilyen segédanyagok, a kiégetett agyag ugyanis késsel faragható, keménysége a Mohs-skála 4-5-ös fokozatának felel meg (összehasonlításképpen: a márvány 3, a mészkő 3,5-4, a hematit 5,5-6,5, a hegyikristály 7-es keménységű). 28 Az Antik Gyűjtemény ókorban javított darabjain a furatok átmérője 2 és 3,5 mm között változik. L. még Elston 1990, 59. Különböző méretű furatok megjelenése egyetlen edényen valószínűleg arra utal, hogy az ókorban többször javították. L. Boardman, J., The History of Greek Vase Painting, London 2001, 162. 29 Ehhez 1. a következő kísérletet. Háromféleképp fúrtam meg egy íves, egyik oldalán bevonatos cserépdarabot: először kézifúróval, a cserép bevonatos oldala felől, másodszor szintén elölről, de ezúttal elektromos fúrógéppel, harmadszorra szintén kézifúróval, de a cserép bevonat nélküli hátoldala felől. Szembetűnő, hogy az agyag minden esetben nagyobb mértékben pattog le a furat hátoldalán, mint az elülső oldalán. Ebből az következik, hogy valószínűleg a díszített oldal felől fúrhatták meg a javítandó töredékeket, mert így kisebb sérülést okoztak az edény látható felületén. Feltűnő továbbá, hogy az elektromos fúrógép az elülső, bevonatos oldalon kisebb sérülést okozott, mint a kézifúró, a hátoldalon viszont jóval nagyobbat. Megfigyelhető, hogy a fúrógéppel fúrt lyuk szabályos kör alakú, egyenes furat. A kézifúrót viszont nem mindig lehet pontosan a felületre merőlegesen megtartani, ezért a furat deformálódhat.
