Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 99. (Budapest, 2003)
Ég és Föld határán. A „hegyből kilépő tehén" motívuma
nyerésével járt. 85 Az előbbi az élettel kapcsolatos funkciók (élőnek lenni a túlvilágon), az utóbbi az uralkodás képességének (uralkodónak lenni a túlvilágon) visszanyerését jelenti. 86 A Piramisszövegek szerint az uralkodási képesség (shm) egyik megnyilvánulási formája az ellenség legyőzése volt. A shm jogar átadása szoros összefüggésben van a temetési szertartás során elvégzett ellenség-legyőző rituáléval, ami Ozirisz győzelmét jelenti Széth felett, illetve a Napisten győzelmét az Apóphisz-kígyó felett. A temetési rituáléban ezt a szarvasmarha-áldozat szimbolizálja. 87 Ez az oka, hogy a vizsgált jeleneten a s/im-jogar átadása mint az újjászületés, és a túloldali képen ugyanennek a jogarnak a perszonifikációja mint az újjászületett uralkodó, Ozirisz jelképe jelenik meg. 88 A rituálé szövegei egyébként a „szaiszi úttal" összefüggésben említik az isteni bíróság által Ozirisz javára hozott ítéletet, és egy rituális állatáldozatot, ami után a halottat királyként deklarálják a mr n hl nevű mitikus helyszínen, ahol a napisten a bárkáján győzi le az ellenséget. A napistennek ez a tevékenysége a Horizont területén, közvetlenül az újjászületés előtt zajlik. 89 A nyugati partot elérve a koporsót szánra helyezik, ami az isten nappali bárkába való beszállását jelképezi. A halott egyszerre Ré és Ozirisz: hármuk sorsában a közös cél az újjászületés. 90 Az általunk vizsgált koporsó bal oldali jelenetein (1-2. kép) a rituális szintet párhuzamosan szerepeltetik a nem evilági történésekkel. A múmián végzett, a sír bejárata előtt zajló szertartások ábrázolása, és a szárnyas ureusz társaságában a trónuson ülő Ozirisz ugyanannak a jelenetnek a részei. Nyilvánvaló, hogy egymással egy időben zajló történésekről van szó. 91 85 Roeder, G., „Mit dem Auge sehen". Ägyptisches und Ägyptologisches zum „Auge des Horus", GM 138 (1994) 37-69. 86 Uott, 59-61. 87 Willems, i.m. (16.j.) 150. 88 Elsősorban Oziriszhez és köréhez kapcsolódik: Bonnet, i.m. (2.j.) 693. A s/im-jogar átadása a szarvasmarha áldozattal összefüggésben: Otto, E., Das ägyptische Mundöffnungsritual (ÄgAbh 3), Wiesbaden 1960, 73-78 és 102-103; 23 II-III k. és 24 II k., valamint 43.k. L. még: Jéquier, G, Les frises d'objets des sarcophages du Moyen Empire, Le Caire 1921, 325. 89 L. fentebb, valamint: Altenmüller, Apotropaia (18.j.); Derchain, Ph., La couronne de justification, CdEXXX (1955) 238-239. 90 Willems, i.m. (16.j.) 155. 91 A hegyből kilépő tehén előtt libációs áldozatot bemutató pap alakjánál önkéntelenül is felmerül a kérdés, hogy a valóságban elvégzett rituálé milyen mögöttes tartalommal bír. Tudjuk, hogy bizonyos hajós processziók a valóságban libációkká redukálódtak a halotti kultusz rituáléja során, és magát a mitikus hajóutat csak a recitált szövegek szintjén idézték fel. (Settgast, i.m. [76.j.] 72-74; Willems, i.m. [16.j.] 157-158.) így például libációs áldozat helyettesíthette a mr n hi vizén megtett utazást (Derchain, i.h. [89.].] 238-239). Mindamellett, hogy a temetési rituálé során a Nyugat-istennő számára is bemutatnak libációs áldozatot (Settgast, i.m. [76.j.] 64-65), esetünkben feltételezhető, hogy a tehén előtt történő libáció az éjszakai bárkába való átszállást szimbolizálja a rituálé szintjén. Ugyanez a szituáció jelenik meg egy ún. mitológiai papiruszon is: Piankoff - Rambova, i.m. (51.j.) 8.SZ.
