Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 99. (Budapest, 2003)
Ég és Föld határán. A „hegyből kilépő tehén" motívuma
hogy az Amon-papok koporsói számára ebben az esetben is - a már említett okoknál fogva - a 19-20. dinasztia kori magánsírok szolgáltak előképül, a koporsódekoráció a korábbi sírdekorációs programot kívánta modellezni, illetve - sírok hiányában - pótolni: 23 A szárnyas ureusz alakját Hathor teste fölött új ikonográfiái elemként vezetik be, minden jel arra vall azonban, hogy ezúttal is az elhagyott víziló istennővel azonos funkciót tölt be. A halott megérkezése Nyugatra értelemszerűen a napistennel egy időben, napnyugtakor történik, a fáklyát tartó víziló istennő, illetve a halott számára világosságot adó Napszem (szárnyas ureusz) jelenléte tehát nem meglepő. A tehén alakú istennővel egy ehhez nagyon hasonló szituációban azonban már Deir el-Bahariban, a Montuhotep Nebhepetré-kori középbirodalmi templomra épített 18. dinasztia kori szentélyben találkozhatunk. 24 A gondolat - az istennő ezen aspektusának kultusza - itt bizonyosan nem újbirodalmi, hanem régebbi, legalább all. dinasztiára visszanyúló hagyománnyal rendelkezik, mint ahogy a szóban forgó templom is. Hatsepszut korában egy barlangszerűen kiképzett szentély épült az istennő számára a középbirodalmi alapokra, a templom déli részén. A külső szentély északi falán reliefen jelenítették meg a bárkán álló, menit-nyakláncos Hathor-tehénnek bemutatott áldozatot. 2 ^ A belső szentély déli falán a tehén bárka nélkül jelenik meg, nyakában szisztrum lóg. 26 A fáraónő utódja, III. Thotmesz a középbirodalmi templom északnyugati sarkában vájatott egy hasonló „barlangot" a sziklafalba, majdnem egy méter magasságban. Ebből került elő az az életnagyságú szobor, amely a papiruszbozótból előlépő Hathor-tehenet mint a fáraót (II. Amenhotep) szoptató és védelmező isteni anyát örökítette meg. 27 A hegyből kilépő Hathor jelenete elevenedik meg a középbirodalmi Koporsószövegek „Hathorsprüche"-ciklusában is, 28 amelynek 486. szövege két el-bersei és egy assziuti koporsón maradt fenn (BIBo, B2L, SIC): Fölerősíteni Hathorra a tstn-öltözetet. Meghasad a hegy, megnyílnak a sziklák. Megnyílik Hathor barlangja. Megjelenik ő(maga) türkizben, nemesz-kendőjével borítva. Ott találja ezt a halott N-t, amint az útján áll, istenként.... Feladja ő Hathorra a tstn-öltözetet. Elhozatik 23 Uott, 60. 24 Naville, E„ The XI th Dynasty Temple at Deir el-Bahari I, London 1907, 63-67. 25 Uő., The Temple of Deir el-Bahari IV, London 1901, CIV.t. 26 Uott, CV.t. 27 Állam, i.m. (2.j.) VlII.t. A „Hathor-tehén által védelmezett halott" szobortípusa a későbbi időkben is előfordul. Legszebb példája Pszammetik szaqqarai sírjából származik, amelyen Hathort a „(sivatagszéli) temető úrnőjének" (nb.t sm.t) titulálják (XXVI. din.): CG 784; PM III 2 , 670. L. még: Verbovsek, A., „Die Kuh auf dem Schlitten" - Die ikonographisch-ikonologische Betrachtung eines singulären Motives des privaten Rundbildes, BSAK 9 (2003) 437-444. 28 Altenmüller, Synkretismus (4.j.) 133; Aham, i.m. (2.j.) 112-113 és 147; Ryhiner, M.-L., La procession des étoffes et l'union avec Hathor (Rites Égyptiens VIII), Bruxelles 1995, 48-49.
