Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 99. (Budapest, 2003)

Ég és Föld határán. A „hegyből kilépő tehén" motívuma

lotti mellékletként használt ún. „mitológiai papiruszoknál" ugyanez a szokás figyelhető meg: a „hegyből kilépő tehén" képét a papirusz végén helyezik el

15 A napistennel, a Napszemmel, illetve a napbárkával összefüggő aspektust, amit az újbirodalmi Halottak Könyve-szövegekben az istennő különböző mellékneveinek felsorolásával jeleztek, a 21. dinasztia idején az Amon-papok koporsóin a tehénistennő fölött elhelyezett szárnyas ureusz jelképezi, hiszen a szárnyas ureusz maga a Napszem, illetve annak egyik megjelenési formája. A szárnyas ureuszként ábrázolt Napszem a teremtőisten, Atum legidősebb lánya (- első teremtménye), aki ellátja a halott védelmét „napkeltéig, amíg leereszkedik a temetőbe"; aki ezalatt világít számára, és vele tart a nekropoliszba is.

16 A Hórusz-szem fáklyaként világít a sötétségben a halott számára túlvilági útja során, és biztosítja a kapukon való átjutást, s egyben a lélekre veszélyt jelentő ellenségeket is legyőzi „vörös perzselésével".

17 Az újbirodalmi Halottak Könyve-változatokban a tehénistennő nem egyedül, hanem egy vemhes nőstény víziló alakú lénnyel együtt jelenik meg, aki közvetlenül előtte vagy a terasz alatt, a hegy lábánál áll.

18 Fején sok esetben a szokásos modiuszra helyezve egy Hathor-fejdíszt is visel. A lábánál f

/?//-jelet tart, a kezében pedig wísjogar, illetve néhány esetben fáklya látható. A szóban forgó istennő a Halottak Könyve 137 B fejezet szerint Jp.t, aki anyaállatként a védelmező-anyai-tápláló aspektust képviseli. A vízilóistennő a Hathor-tehénhez hasonlóan szerepet kapott mind a szoláris, mind a chthonikus alvilággal kapcsolatos elképzelésekben. Égő fáklyát tartó alakja a Halottak Könyve 137 B fejezetének vignettáján tűnik föl önállóan.

19 Ő az, aki az éjszaka sötétjében az (újjá)születő napistent, illetve a bebalzsamozott Oziriszt fenyegető ellenséges démonokat fáklyával riasztja el.

20 Ugyanennek a fejezetnek a szövegében viszont a Hórusz-szemről állítják ugyanezt. Eszerint a víziló alakú istennő és a Napszem funkciója az adott szituációban tökéletesen megegyezik egymással. A Ramesszida-kori magánsírokban található jeleneteken azonban már a legtöbb esetben nem szerepel Ipet,

21 mint ahogy a 21. dinasztia koporsóin sem.

22 Nyilvánvaló, 15 Uott, 62. 16 Willems, H., Chests of Life, Leiden 1988, 142-143; CT I 250 a-e; Darnell, J.C., The Apotropaic Goddess in the Eye, SAK 24 (1997) 40-42. !

' Liptay, É., Bandeau sur la tête. Aspects religieux d'un motif iconographique de la 21

e dynastie, SzMKôzl 96 (2002) 15. 18 Deir el-Medinében kimutatható a kultusza az Újbirodalom idejétől: Altenmüller, H., Die Apotropaia und die Götter Mittelägyptens, Diss. München 1965 (a továbbiakban Apotropaia), 151; Sadek, A.I., Popular Religion in Egypt during the New Kingdom (HÄB 27), Hildesheim 1987, 125-127; Koenig, Y., Le contre-envoûtement de Ta-i.di-Imen. Pap. Deir el-Médineh 44, B1FAO 99 (1999) 277-279. 19 Schott, S., Das Löschen von Fackeln in Milch, ZÄS 73 (1937) 7-8. 20 Altenmüller, Apotropaia (18.j.) 148-152; Seeber, Ch., Untersuchungen zur Darstellung des Totengerichts im Alten Ägypten (MAS 35), München 1976, 175-184. 21 Kivétel, amikor a vízilóistennő is jelen van, de külön mutatnak be neki áldozatot: Saleh, i.m. (12.j.)89. 22 Az egykorú, halotti mellékletként használt ún. mitológiai papiruszokon azonban esetenként megjelenhet: Heyne, i.h. (l.j.) 59-60.