Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 98. (Budapest, 2003)
'Jacob de Backer invenit' - A Szaglás allegóriája. A Szépművészeti Múzeum egyik új szerzeményű képéről
helyzetben, mellső mancsaiban almát szorongatva látható, vagy a Látás tábla hátterében nem, viszont a rézkarcén szerepel a domboldalból felnyúló, ritkás lombú facsoport. A Tapintás allegóriája három festett variánsának összevetése nem csak a kompozicionális, hanem a kivitelezés művészi színvonalának különbségeire is rávilágít: a Zanchi-gyüjteménybeli kép festésmódja, színkezelése, és részletformáinak kidolgozottsága kvalitásosabb, mint a másik két kép esetében. 28 Bodart szakértői véleményében Backer müvének tulajdonítja a Zanchi-képet, akárcsak Czobor a budapesti sorozat általa ismert három tábláját. A kutatás azonban már több ízben is megkérdőjelezte a budapesti képek fenti sajátkezüségét. Foucart egy eredeti, a rézkarcokhoz is felhasznált festménysorozat másolatainak tartja a budapesti képeket, amelyeknek - véleménye szerint - egysíkú a faktúrája, és „csupán manierista formajátékkal szólítják meg a nézőt". 29 Leuschner & Látás allegóriája táblát azok közé a kisméretű, hasonló női aktokat ábrázoló képek közé sorolja, amelyek nagy számban készültek magánszemélyek megrendelésére Backer körében, de kvalitásuk elmarad a nagy bizonyossággal az antwerpeni mester oeuvre-jébe sorolható képek (pl. Venus megjutalmazza Parist, Staatliche Museen, Meiningen) színvonalától. 30 Annak ellenére, hogy a budapesti táblák nagy valószínűséggel nem Backer sajátkezű alkotásai, mégis igen fontosak az antwerpeni festő komponálásmódja, és müveinek ikonográfiája szempontjából. Számos, a De Backer group-hoz tartozó képnek hasonló a felépítése: az előtér nagyméretű, sokszor mezítelen alakjai mögött a háttérben egy vagy két, az előtérhez képest jóval kisebb szereplőkkel megfestett, bibliai vagy mitológiai jelenet látható. Ilyen például a berlini Venus és Amor kép, amelynek hátterében a Trójából menekülő Aeneas és Anchises látható, a koppenhágai múzeumban őrzött Minerva tábla, amelynek festője a háttérben Hercules Gallicust ábrázolta, vagy az écouen-i Venus kép, mellékjelenetében Midas király történetével. Kompozicionálisan ezen müvek közé tartozik a Backernek attribuait, a Hét Főbűnt ábrázoló képsorozat, amelynek tábláin a bűnök nagyméretű, allegorikus alakjait a háttér két oldalán egy-egy ó- illetve újszövetségi jelenet kíséri: pl. a Harag lángoló hajú, bekötött szemű, mezítelen, karddal fenyegetőző férfialakja mögött balról Káint és Ábelt jobbról pedig Szent István megkövezését látjuk. 31 28 A minőség megítélésében csak fényképekre tudtam hagyatkozni. 29 Foucart, J., Les Sept Peches Capitaux de FAnvcrsois Jacques de Backer, in Hommage à Michel Laclotte. Etudes sur la peinture du Moyen age et de la Renaissance, Milano 1994, 454. 30 Leuschner, E., Antwerpener Akte. Zum Kontext eines Bildes von Jacob de Backer (Südthüringer Forschungen 29. Beiträge zur Kunst- und Kulturgeschichte) Staatliche Museen, Meiningen 1995, 10; uő, Ein unbekanntes Hauptwerk von Jacob de Backer in Meiningen, Jaarboek van het Koninklijk Museum voor Schone Künsten Antwerpen 1994, 53-55. Leuschner felhívja a figyelmet a meiningeni kép Venusának és a Meyssens-féle Látást ábrázoló rézkarc nőalakjának igen hasonló beállítására. Ezek a nőalakok a velencei festészet fekvő Vénuszait idézik. Vö. Urbach, i.h. (6.j.) és Sluiter, E.J., Venus, Visus en Pictura. Nederlands Kunsthistorisch Jaarboek 42-43 ( 1991-92) 341. 31 Nápoly, Museo e Gallerie Nazionali di Capodimonte, ltsz. 835-841. A képek vászonra vannak festve, méreteik - néhány centiméteres eltérésektől eltekintve megegyeznek (pl. Avaritia: 119x148 cm).
