Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 98. (Budapest, 2003)

'Jacob de Backer invenit' - A Szaglás allegóriája. A Szépművészeti Múzeum egyik új szerzeményű képéről

A kor humanista müpártolóinak körében nagy népszerűségnek örvendtek ezek az allegorikus, gyakran moralizáló tartalmú alkotások. A Marten de Vos rajzai után Adriáén Collaert által készített, szintén az öt érzéket megjelenítő rézmetszet sorozat lapjain Backer bűnábrázolásaihoz hasonlóan - az előtér nagyméretű, allegorikus nőalakjai mögött jobb- és bal oldalon egy-egy bibliai jelenet szerepel: így a Látás kompozícióján az Ótestamentumból való, az Úr megmutatja az ősszülőknek a Tudás Fáját, és az Újtestamentumból vett, Jézus meggyógyítja a vakot jelenet látható. A művész ezzel a megoldással az érzékkel összefüggésbe hozható, különböző morális tartalmakra utalt: egyrészt az emberiség bűnbeesésére, másrészt a Krisztus által történt megváltásra.

32 A backen öt érzék sorozat nőalakjai és mitológiai mellékjelenetei sem csupán az érzékek allegorikus megjelenítésére szolgálnak, hanem szintén morális jelentéshordozók is egyben. Backer kompozícióihoz - csakúgy, mint számos más, a 16. század második felében készült flamand öt érzék sorozathoz - a Frans Floris rajzai után készült Comelis Cort metszetek szolgáltak előképül.

33 Azonban Floris hosszú ruhát viselő, heroizált antik istennői helyett, Backer mezítelen, csábos ifjú hölgyeket ábrázolt az érzékek megszemélyesítőiként. Jelentős eltérés továbbá az is, hogy Floris nem egészítette ki kompozícióit olyan mellékjelenetekkel, mint Marten de Vos vagy Backer.

34 Backer ovidiusi történetei nemcsak az érzékek működését szemléltetik, hanem az érzékek általi megcsalatkozást is: Narcissus önnön, vízben tükröződő képmásába, Pygmalion pedig a maga alkotta szoborba lesz szerelmes.

35 A kihívó pózokban ábrázolt, mezítelen, tükörbe néző,

36 gyümölcsöt evő, virágot szagoló, zenélő nőalakok az érzékek földi örömök, és világi hívságok felé csábító erejét is reprezentálják. A Tapintás nőalakjának ujjára telepedő, és abba belecsípő madár motívuma pedig egyértelmű erotikus vonatkozásokkal is bír.

37 32 Nordenfalk, C, The Five Senses in Flemish Art before 1600, in Netherlandish Mannerism. Papers given at a symposium in Nationalmuseum Stockholm (Sept. 21-22, 1994), (szerk. Cavally-Björkman, G.), Stockholm 1995, 143, 12. kép, [ 3 8 j

. J ; Riggs, T., European Drawings from the Collection ofthe Ackland Museum of Art (szerk. Gillham, G.G. - Wood. CH.), The University of North Carolina at Chapel Hill 2001, 62. 20.SZ. 33 Hollstein, i.m. (2.j.) V, 59, 231-235. Florisnak a metszethez készített. A Tapintás allegóriája rajzát a Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteménye őrzi. L. Gerszi, T, Netherlandish Drawings in the Budapest Museum. Sixteenth-Century Drawings. An Illustrated Catalogue I, Amsterdam 1971, 45, 85.sz. 34 Nordenfalk, i.h. (32,j.) 143. '

5 Müller Hofstede. J., 'Non saturatur oculus visu' - Zur „ Allegorie des Gesichts" von Pieter Paul Rubens und Jan Brueghel der Ältere, in Vekeman, Hermann- Müller Hofstede, J., Wort und Bild in der niederländischen Kunst und Literatur des 16. und 17. Jahrhundert, Erfstadt 1984, 240.J. (a továbbiakban 'Non saturatur oculus visu '). 36 A tükörbe néző nőalak, háta mögött a szfinxszel a hét főbűn egyikére, a Hiúságra is utal. Vö. Müller Hofstede, 'Non saturatur oculus visu' (35.j.) 240.J. Sluiter szerint a backeri Látás allegóriája, a háttérjclenetben Narcissus-szal, akit a festőművészet atyjának tartanak, magára a fcstőművészetre is utal, éppúgy, ahogyan a Tapintás Pygmalionja és a Hallás Mcrcuriusa a társmüvészetekre, a szobrászatra és a zenére. Vö. Sluiter, i.h. (30.j.). 37 A nő ujjába csípő madár alakját főként a Tapintás érzék megjelenítésére használták, de az ártatlanság elvesztésére is utaltak vele. Vö. Nordenfalk, i.h. (32.j.) 138.