Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 98. (Budapest, 2003)
'Jacob de Backer invenit' - A Szaglás allegóriája. A Szépművészeti Múzeum egyik új szerzeményű képéről
'JACOB DE BACKER IN VENU'- A SZAGLÁS ALLEGÓRIÁJA A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM EGYIK ÚJ SZERZEMÉNYŰ KÉPÉRŐL Több, mint harminc évvel ezelőtt Czobor Ágnes tanulmánya révén vált ismertté három, akkor magyar magántulajdonban lévő festmény: egy öt érzéket ábrázoló sorozat darabjai, amelyek a látást, az ízlelési és a tapintást allegorikus formában jelenítik meg. 1 A szerző összefüggésbe hozta a táblaképeket egy 'Jacob de Backer invenit' feliratokat viselő, szintén az öt érzéket ábrázoló rézkarcsorozattal, 2 amelynek megfelelő lapjai kompozicionálisan igen hasonlóak a festményekhez. Czobor szerint a festmények kivitelezése kifinomultabb és gazdagabb, mint a rézkarcsorozaté, amellyel a festett verzió elsőségét, és az antwerpeni manierista festő, Jacob de Backer szerzőségét kívánta bizonyítani. Érvelését egy, a leideni Prentenkabinetben őrzött előkészítő rajzzal is alátámasztotta, 3 amely véleménye szerint a sorozat Szaglást ábrázoló képéhez készült, de amely kép létezését akkor még csak feltételezte. A képeken és a rézkarcokon az egyes érzékeket ifjú nőalakok személyesítik meg a hozzájuk tartozó attribútumokkal, valamint a kompozíciók hátterében játszódó, szintén az érzékekhez kapcsolódó mitológiai jelenetekkel. Tanulmányában Czobor az akkor ismert három festmény, valamint a kapcsolódó grafikai lapok segítségével az öt kompozíció háttérjelcneteiből négyet tudott azonosítani: ezek mind Ovidius Metamorphoses-éből származnak. 4 A Szagláshoz kapcsolódó jelenetet később S. Boorsch határozta meg, amelynek forrása egy másik ovidiusi műben, a Fasti-ban olvasható.*' A Látás tükörbe néző nőalakjának attribútumai a lábánál elhelyezkedő sas, és a háta mögött látható szfinx. A háttérben Narcissus térdepel a vízparton, saját arcmásában gyönyörködve. Az ízlelés nőalakja egyik kezében gyümölcsöt, a másikban kést tart, kísérőállata a majom. A háttérjelenetben Persephonét láthatjuk, amint almát szakít férje, Hades fájáról, és a kíváncsiskodó Ascalaphust bagollyá változtatja. A Tapintást megszemélyesítő nőalak egyik ujjába madár csíp bele; a kép előterében teknősbéka araszol, míg a mellékjelenetben a saját maga alkotta szobrot ölelő Pygmalion tűnik fel. A Szaglás nőalakja egyik kezével virágkosárra támaszkodik, a másikkal rózsát emel az orrához, kísérőállata a kutya. A háttér kertjében Flóra olyan csodavirágot nyújt át 1 Czobor, A., 'The Five Senses' by the Antwerp Artist Jacob de Backer, Nederlands Kunsthistorisch Jaarboek 23 (1970) 317 327. - Hollstein. W.H.. Dutch and Flemish etchings, engravings and woodcuts 1450-1700, I, 1949, 52, 15.SZ. 3 Ltsz. AW 961. Toll, barna lavírozás, 200x309 mm. 4 Narcissus története: Ovidius, Metamorphoses II. 399-510; Persephone és Ascalaphus: V. 534-550; Pygmalion története: X. 243-297; Mercurius és Argus: I. 655-717. 5 Boorsch, S.. Jacob de Backer's Drawing for the Sense of Smell, Leids Kunsthistorisch Jaarboek 1 (1982) 367 -371. Juno és Flóra története: Ovidius, Fasti V. 229-258.