Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 98. (Budapest, 2003)

Guidoccio Cozzarelli Jézus keresztelése lunettája - rekonstrukciós javaslat

Cozzarelli oeuvre-jén belül tehát a budapesti-moszkvai Jézus keresztelése valószínűleg a sinalungai oltárkép ikonográfiái és kompozíciós előképe, melynek inspirácói máshol keresendőek. A lehetséges források között van Verrocchio és Leonardo nagy hatású müve az 1470-es évek elejéről (9. kép),

33 ezen alapszanak a kép figurális kompozíciójának fő vonásai és néhány jellemző részlete. A sienai kompozíció, bár frontálisabb és erősen leegyszerűsített, a firenzeit tükrözi a két főalak testtartásában és gesztusaiban, így János ujjheggyel megtámasztott keresztjének helyzetében, az ugyanezen ujjak mögül kibontakozó írásszalagban vagy a János bal vállát takaró és lábszárához tapadó halványvörös drapériában is. Csak a firenzei művön térdeplő angyalok itt állva jelennek meg, a sienai művészet hagyományos preferenciájának megfelelően, amely ebben a tekintetben jobban ragaszkodott mind a bizánci, mind pedig a nyugati művészet korábbi kompozicionális hagyományaihoz, mint a térdelő angyalokat kedvelő firenzei.

34 Ugyanakkor a sinalungai változattól nagyon különböző tágas és panoramikus tájképben, valamint az alakoknak a tájhoz való viszonyában Pollaiuolo 1460-as és 1470es években készült müveinek hatása érezhető.

35 Az alakok nagyon közel állnak a képsíkhoz; mögöttük az utak cikkcakk vonala által tagolt, madártávlatból mutatott hosszú síkság terül el. A legfrissebb firenzei előképek figyelembevétele mindenképp szélesebb művészi horizontra vallana, mint amilyet Guidoccio Cozzarelliröl általában feltételezünk. Mégis, összmunkásságának fényében azt kell gondolnunk, nem az ő vizuális nyelve lehetett ennyire naprakész, hanem mesteréé, Matteo di Giovannié, akinek a művei a firenzei művészet - és azon belül elsősorban Pollaiuolo - legújabb eredményeinek ismeretéről árulkodnak, mint azt több kutató megfigyelte.

36 Matteo di Giovanni közvetíthette Cozzarelli felé Piero della Francesca művészetét is, akinek tájképeiben olykor szintén hasonló megoldások figyelhetők meg, mint amilyet a moszkvai töredék mutat, s kinek Jézus keresztelését Cozzarelli sinalungai képe egyes megoldásaiban, mint a hármas 33 Az erre a műre vonatkozó újabb irodalomhoz 1. Brown, D.A., Leonardo da Vinci. Origins of a Genius, New Haven - London 1998 (főképp 27 és 136, e szerző feltevése szerint a mű készítésének kezdete az 1460-as évek végére esik); Lo sguardo degli angeli. Verrocchio, Leonardo e il "Battesimo di Cristo " (szerk. Natali, A.), Cinisello Balsamo - Milano 1998, 61-133. 34 Sienai müvekre példa Bartolo di Frédi (Montalcino, Museo Civico e Diocesano d'Arte Sacra), Domenico di Bartolo (8. kép), Sano di Pietro (Bologna és egykor Brunati gyűjt., vö. 23.j.); a Giovanni di Paolótól ismert összes változat (vö. 23 j.); a firenzeiekre Andrea Pisano (Firenze, keresztelőkápolna); Giovanni del Biondo (Firenze, Uffizi, ltsz. Contini Bonacossi 27); Agnolo Gaddi és műhelye (vö. 4.j.); Masolino (Castiglione Olona, keresztelőkápolna); Baldovinetti (Firenze, Museo di San Marco), Pollaiuolo (kereszttalp, Firenze, Museo dell'Opera del Duomo); Ghirlandaio (vö. 4. jegyzetben idézett mindkét freskó), stb. Kivételek persze mindkét helyen vannak. Tekintélyesek közöttük Ghiberti reliefjei, amelyek közül egyébként az egyik épp a sienai keresztclőkápolnába készült (7. kép) és kompozícióját befogadta a sienai hagyomány: a Giovanni di Paolo által festett összes változat ezen alapul. 35 Vö. Szent Mihály arkangyal (Firenze, Museo Bardini); Tóbiás és az arkangyal (Torino, Galleria Sabauda); Herkules és a hydra (Firenze, Uffizi); Szent Sebestyén mártíromsága (London, National Gallery). 36 Pollaiuolo hatása Matteo di Giovannira megfigyelhető például a.Jézus ostorozásaAuncttán (Pienza, Duomo), Mária mennybevitelén (London, National Gallery), és talán egy kisméretű, hiányos Herkules és Antens képen is, amelyre nemrég Andrea De Marchi hívta fel a figyelmet (vö. Angelini, A., in Francesco di Giorgio e il Rinascimento a Siena, 1450-1500 [szerk. Bellosi, L.], Milano 1993, 144, 7. kép).