Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 98. (Budapest, 2003)
Guidoccio Cozzarelli Jézus keresztelése lunettája - rekonstrukciós javaslat
tó két további, különösen gazdagon díszített Madonna kép (Oberlin, Oberlin College, The Allen Memorial Art Museum; Montalcino, Museo Civico e Diocesano d'Arte Sacra), amelyek Matteo di Giovanninak ugyanebben az időszakban készült, elkeskenyedő állú, elegáns Mária-típusát követik, 30 valamint egy kevéssé ismert medalion a sirató Szt. János apostol törékeny, nerocciói alakjával (Magángyűjtemény, 14. kép). 31 A datálás problémájában J.A. Ramboux szokatlanul konkrét - bár nyilvánvalóan nem pontos - feljegyzése is figyelmet érdemel: „Theil eines grösseren Gemäldes von Matteo di Giovanni da Siena von 1448" ? 2 A festő-restaurátor meglehetősen alapos ismeretekkel bírt a 15. századi sienai festészet terén (ugyanebben a feljegyzésben a festő működését 1470-1494 között határozza meg, ami kizárja, hogy valóban 1448-ra gondolt volna). Ennek fényében azt gondolom, ésszerűen feltételezhetjük, hogy az 1448 talán egyszerűen egy nyomdahiba következménye. 1484 vagy 1488 - hogy a Ramboux által fentebb jelzett korszakon belül maradjunk - úgy tűnik, stiláris alapon kizárható, de 1478 igen hihető dátum lenne. Ramboux nagyon ritkán adott meg ilyen pontos évszámokat 1862-es katalógusában, amelynek előszavában közli, hogy azokat az adatokat, amelyeket nem Vasaritól vagy mástól vett át, a helyszínen rögzítette. Bár ennek az adatnak a megbízhatatlansága evidens és semmilyen következtetésre nem adhat módot, a lehetőségen, amelyet sugall, legalább el lehet gondolkozni: az oltár, amiről a lunettát eltávolították, talán datált volt és ez az információ valamilyen módon Ramboux birtokába jutott. dekorációs sávok töredékei alapján. A korábbi irodalomban közöltekkel ellentétben a manchesteri táblán is fennmaradtak az aranyozott díszítés maradványai: a tábla mindkét függőleges oldala mentén egy-egy kerub glóriás fejének és szárnyának töredéke látható kékkel és vörössel díszített geometrikus mezők között. Ezt a díszítést a Heródes lakomájának jobboldalán és a Péter keresztrefeszítésének baloldalán található töredékes motívumok egészítik ki. Az utóbbi jobboldalán vázából induló levéldísz látható. Ez hasonló, de nem azonos a Bernardin-jelenet baloldalán látható mintával. Túl kevés maradt meg a Bcrnardin-jelenet jobboldalából és a Heródes-jelcnet baloldalából ahhoz, hogy kizárjuk, hogy eredetileg egymás mellett helyezkedhettek volna el. A jelenetek sorrendjét tehát a következőképp állapíthatjuk meg: Szent Bernardin féltámaszt egy gyermeket, Heródes lakomája, Kálvária, Péter keresztrejeszítése, elveszett jelenet. A predella teljes szélessége (a feltételezett pilaszterbázisok nélkül) kb. 245 cm-re tehető. Köszönetemet szeretném kifejezni Peter Hartleynek a manchesteri Kálváriáról írt részletes restaurátori szakjelentéséért (írásbeli közlés, 2002. ápr. 4.), valamint Melva Croalnak, amiért megszervezte a darab vizsgálatát. Köszönet illeti Stratton D. Greent is, amiért kérésemre megvizsgálta a Hyde Collectionben őrzött Heródes lakomáját (írásbeli közlés, 2002. júl. 2.). 30 Vö. az 1476-ban befejezett Placidi-oltár (Siena, San Domenico) vagy az 1480-as Celsi-oltár Máriájával (Siena, Museo delfOpera del Duomo). 31 Tempera és arany, vízszintes szálirányú fa, átm. 29 cm. A tájképi háttér teljes mértékben átfestettnek tűnik. A forma, ikonográfia és a hordozó száliránya alapján a kép egy medalion-sorral díszített predella töredéke lehet, s a középen egykor valószínűleg látható Vir Dolorumtól jobbra állhatott eredetileg, párban a balra álló Mater Dolorosával, A két végen talán további alakok lehettek. Bár a medalion mérete igen nagy egy predellához képest, a fadeszka eredeti felső szélének fennmaradt vízszintes részlete azt jelzi, hogy az egykor a predella teljes magasságát kitöltötte. Ez tehát kb. 30 cm magas lehetett, amely átlagos magasságnak felel meg. A figurális típus jól összevethető, mint azt Tátrai Vilmos jelezte, egy Nerocciónak tulajdonított Szent Já nos apostolpredella-medalionnal az esztergomi Keresztény Múzeumban (ltsz. 55. 172). Cozzarelli medalionja kiállítva: XX111. Biennale Mostra Mercato Internazionale dell'Antiquariato, Firenze, Palazzo Corsini, 2003. szeptember - október (Giuseppe Piva, Piva & C. srl, Milano, akinek itt is szeretném megköszönni a fotót és a lehetőséget, hogy a képet megvizsgálhattam). 32 Ramboux, i.m. (2.j.) 26, 144.sz.
