Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 98. (Budapest, 2003)

Guidoccio Cozzarelli Jézus keresztelése lunettája - rekonstrukciós javaslat

1470-es évek második felébe esik. Azt, hogy a budapesti-moszkvai Jézus keresztelése későbbi a paganicói oltárképnél, jelzi a művésznek a chiaroscuro-hatások iránti csökkenő érdeklődése. Mindamellett a tónusátmenetek finomak maradnak és puhaságot kölcsönöznek a testeknek, ami eltér a kora 1480-as évek képeinek szárazabbá és sematikusabbá váló formáitól. Több más vonás is kissé távolabb helyezi ezt a müvet az 1470-es évek közepétől és az 1480-as évek alkotásaihoz közelíti, melyeken többek között megváltozik a figurák fiziognómiája, és a nehéz szemhéjú, kifejezéstelen típus válik jellegzetessé. A budapesti-moszkvai Jézus keresztelése, ahol ezek a jegyek még nem dominálnak, minden bizonnyal még 1480 előtt készült: könnyedségében, bájában és frissességében egyedülálló mű. A kompozíció mutat annyi mozgalmasságot, hogy elkerülje a sinalungai változat merevségét, s a megnyíló száj némi elevenséget fejez ki, még nem a következő évtized üres formulája. Matteo di Giovanni hatása, akitől Cozzarelli művészetében az 1480-as évek elejétől fokozott eltávolodás figyelhető meg, itt még alapvetően meghatározó.

26 Néhány egyéb mű közül, amelyek az 1470-es évek közepéhez és második feléhez kapcsolhatók, először egy sor Madonna említhető, melyeket Gaudenz Freuler helyesen csoportosított a paganicói oltárkép köré (egy korábban Sienában és másik három Atlantában, Amherstben, és Baltimore-ban - mely utóbbi, véleményem szerint, a legjobban összevethető az oltárképpel).

27 A Madonnákon látható Krisztus gyermekkel mutatott közeli hasonlóságból ítélve az 1470-es évek közepéről vagy második feléből származhat az a három szárnyas puttó is, akik játékosan úgy tesznek, mintha a koszomba foglalt és szalagokkal föléjük erősített címereket tartanák (Magángyűjtemény, 8. kép).

28 A budapesti és moszkvai Jézus keresztelésén látható tájképtípus analógiájaként talán az assisi Jézus születését (Museo di San Francesco) vagy a kompozícionálisan is kapcsolódó buonconventói predellát lehetne idézni (Museo d'Arte Sacra della Val d'Arbia).

29 Az 1470-es évek végére vagy 1480 körűire datálható müvek közé sorolha26 Az 1480-as évek második felétől Cozzarellire egyik volt tanítványtársa, a szintén Matteo di Giovanninál tanult Pietro Orioli fejti ki a legnagyobb hatást, olyan stiláris változásokat indukálva, mint a melankolikus-szentimentális arckifejezések, a dekorativitás mérséklődése, lágyabb fonnák és kontúrok, és növekvő érdeklődés a fényhatások iránt. Cozzarelli stílusának ezen új elemei kizárják annak lehetőségét, hogy a moszkvai (és a budapesti) darab valóban 1486 után készült volna (vö. Markova, 2002 [7.J.] 148). 27 Freuler, i.m. (25.j.) 134 (korábban a sienai Campón található tabernákulum-freskó, repr. Berenson, 1968 [l.j.] 824. kép; Atlanta, High Museum of Art; Baltimore, Amherst College, Mead Art Museum, Kress Coll.; Baltimore, The Walters Art Museum, ltsz. 37.586.). 28 A számomra csak fényképről ismert darabok fára készültek és egyenként 32,5x13,5 cm-esek. Hálás köszönet illeti Gaudenz Freulert, aki erre a publikálatlan mürc felhívta a figyelmemet és átadta nekem a birtokában levő fotót és infonnációt. 29 A tájképi ábrázolás szempontjából rokonságot mutat az a hol Matteo di Giovanninak, hol Matteo műhelyének, hol pedig Cozzarellinek attribuait, feldarabolt predella is, amely a Kálvárián túl (Manchester, City Art Gallery, ltsz. 1951.2) aPéter keresztrefeszítését (Esztergom, Keresztény Múzeum, ltsz. 55.167), Heródes lakomáját (Glens Falls, NY, The Hyde Collection) és a Szent Bernardin féltámaszt egy gyermeket ábrázoló töredékeket (Magángyűjtemény) foglalta magába. Vö. Kanter, L.B., in Painting in Renaissance Siena, i.m. (l.j.) 279-281. (Egy további, Szent Pál életéből vett jelenet, melyet kapcsolatba hoztak ezekkel a darabokkal, valójában Luca di Tömmé müve.) Hadd jegyezzük itt meg, hogy a manchesteri kép és a többi darab összetartozásának problémája, valamint a jelenetek sonendiségének kérdése (ahol egy elveszett, ötödik jelenettel is számolni kell) egyaránt megoldható a jeleneteket eredetileg elválasztó, különböző