Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 97. (Budapest, 2002)
Portrérajzok Albert Rubensről Budapesten és Bécsben
A budapesti 17. századi holland és flamand rajzok szakkatalógusának előkészítése folyamán megállapítottuk, hogy az Albert Rubens portré sokkal jobb kvalitású a bécsinél, így annak nem lehet másolata, hanem feltehetően Rubens élet után készített eredetije. Ezt a megállapítást erősítette meg a két rajz összehasonlítása is a müncheni kiállításon. Kétségtelen e rajzok szoros kapcsolata, de fordítva, mint ahogyan azt eddig gondolták, így nagy várakozás előzte meg a bécsi és budapesti művek találkozását. A bécsi rajz gyengeségei már a reprodukciók összehasonlításánál is tetten érhetők voltak, még anatómiai hibák is felfedezhetők pl. a fejnél, amely hátrafelé túl nyújtottra sikerült. A száj is elrajzolt és a szem kifejezése élettelen. Az állnál és a nyakon látható párhuzamos tollvonások gyakorlatlan kézre vallanak, a nyak és az áll kontúrja durva. Különösen egyértelművé vált a két portré közötti kvalitásbeli különbség a müncheni kamarakiállításon szereplő remekmüvek kontextusában. A budapesti portré eredendően szintén fekete és vörös krétával készült, mint Rubens portrétanulmányainak nagy többsége. Erősebb megvilágításban világosan láthatók a haj krétavonalai, amelyek a fej felső részén a kimaradt lavírozásnál még fotón is jól kivehetők. A körvonalak éppen olyan puhán és gyengéden írják körül a profilt, mint a Clara Serenát és a Nikolaust ábrázoló művek (Bécs, Albertina) esetében. 16 Itt is különböző irányúak és hosszúságúak az arc plasztikáját és színét jelző finom vörös kréta párhuzamosok és keresztvonalak. A szem, a szempilla és a száj ugyancsak tollal van megerősítve, mint a művész portréinak többségén. A budapesti profilrajz talán legfontosabb részlete a szem figyelő, élénk kifejezése, ami nagy mértékben fokozza az arc életteliségét. Ugyanezt az élénken figyelő, nagyon értelmes gyermekre valló tekintetet láthatjuk viszont a kasseli kép Keresztelő Jánoskájánál, míg a bécsi portrén üres a tekintet. A budapesti rajzon ugyanúgy megragadó a közvetlen megfigyelés pontosságának és a kivitelezés spontaneitásának tökéletes harmóniája, mint a többi Rubens gyermeket ábrázoló rajzon. Rubens kis modelljeinek karakterét és pillanatnyi lelki és fizikai állapotának rezdüléseit egyaránt meggyőzően tudta érzékeltetni. A gyermeki természet találó jellemzése, hogy a kisgyermek szája kissé nyitva van, ami az erős figyelés velejárója és egyben a kifejezést erősíti. A bécsi lapon a száj sikertelen megformálása miatt ez is elsikkad. A másoló nemcsak a fej helyes arányait nem tudta eltalálni, de a profil vonalát sem volt képes követni. A homlok és az orr profilvonala abban különbözik egymástól a két ábrázoláson, hogy a budapesti lapon erősebben ívelt, s így a domború homlok és a fitos orr által jobban érzékelhető kisgyermeki létének kedvessége és szépsége. Az eredetin az áll kontúrja elmosódott, a másolaton nemcsak ez, de tömege is hangsúlyosabb, s ez által megváltoztak az arc arányai. A kifejezésbeli különbségek, a részletek rajzának kvalitásbeli eltérései világosan jelzik, hogy a bécsi rajz a budapesti eredeti alapján készült műhelytermék. A bécsi rajz készítője a krétarajz mellett az ecset alkalmazásában is követte mintaképét és „ korrigálta" annyiban, hogy másolatán nem látható a fejtető jobb oldalán lévő 16 Mitsch 1977, 38,41, 42.SZ.
