Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 97. (Budapest, 2002)
Portrérajzok Albert Rubensről Budapesten és Bécsben
kréta hajtincs, mivel azt is lavírozta. Kérdés, hogy miért alkalmazott Rubens lavírozást is a budapesti portrén, holott általában krétával készítette portrérajzait? Valószínű, hogy a budapesti portrénak a kasseli képhez történt felhasználásakor került sor a haj lavírozására és tollal való átrajzolására, a profil kiemelésére a háttér sötét ecsetvonásai által, valamint a keresztvonalkázásra az áll plaszticitásának növelése érdekében. A Madonna a négy vezeklő bűnössel és szentekkel című festményen ugyanis a Madonna mellett álló kis Keresztelő János profil képe Mária sötét ruháján rajzolódik ki, és ennek festői hatását próbálhatta ki a rajzon a mester a lavírozás és vastag tollal történt erősítések segítségével. Ez az utólagos beavatkozás is Rubens kezétől származhat, mivel tökéletesen harmonizál a krétával készült alap-ábrázolással. Egyébként sem valószínű, hogy idegen kéz rajzolt volna bele Rubensnek fiacskáját ábrázoló portréjába. A kérdés azért merült fel egyáltalán, mivel az 1619 körüli időre datált festményt nem tulajdonítják teljes egészében Rubensnek: a nőalakok és a gyermekek megfestése tőle származik, de a férfi alakok a fiatal Van Dyck ecsetvonásaira vallanak. 17 Rubens az 1610-es évek második felében és a húszas évek elején különböző festményeinél többször is felhasználta a gyermekeiről készített arcképeket. A kompozícióknál természetesen nem a teljes portrészerűség megőrzése volt a cél, hanem a kép szereplőinek megfelelő megformálása a gyermekek vonásai alapján. Ennek értelmében elfogadhatónak tűnik Mitschnek az a véleménye, hogy Rubens Albert fia portréját használta fel a müncheni Alte Pinakothek Madonna virágkoszorúban képén a jobb oldali alsó puttónál (56. kép), 18 amelynek profilja lényegében egyezik a budapesti rajzon látható fiúcskáéval, csupán a gyermek álla tűnik húsosabbnak a festményen. (Míg azonban Mitsch az Albertinabeli rajzra gondolt, azt most a budapestire kell vonatkoztatnunk.) Michael Jaffé 1989-es Rubens monográfiájában több képnél hivatkozik arra, hogy Albert (bécsi) portréján alapszanak a különféle puttók és egyéb gyermekszereplők. 19 Ezeknél azonban a hasonlóság nem olyan frappáns, mint a kasseli és az utóbb említett müncheni kép esetében. A szakirodalomban az ábrázolt gyermekek becsült életkorát és a velük összefüggésbe hozott festmények készülési idejét több-kevesebb sikerrel mindig megpróbálták összhangba hozni. A gyermek-portré rajzok datálása a becsült életkor alapján kikövetkeztethető, de a festményeknél ez nem mindig járható út, mivel a festményekhez korábban készült rajzokat is felhasználhattak. Ennek értelmében meggondolandó, hogy a kasseli kép (55. kép) kis Jézusához felhasznált Fiú nyaklánccal bécsi rajz (54. kép) nem Albertet ábrázolja-e, amint azt már korábban is feltételezték. 20 Ennek értelmében a képen szereplő mindkét gyermek Albert arcvonásait örökíti meg másfél-kettő, illetve négy éves korában. A két rajzon ábrázolt fiú arcvonásai ugyanis jobban hasonlítanak egymáshoz, mint a 17 Schnackenburg, i.m. (ll.j.) 262. 18 Jaffé, i.m. (7.j.) 548.SZ.; Renger- Denk. i.m. (6.j.) 336-341 ltsz.: 331. 19 Jaffé, i.m. (7.j.) 367, 368, 495, 538, 541, 548.SZ. 20 Kieser, E., Rubens' Madonna im Blumenkranz, Münchener Jahrbuch der Bildenden Künste 3/1. (1950) 222.
