Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 97. (Budapest, 2002)
Filippo Paladini újonnan meghatározott szicíliai festménye
amelyben családi arcképek, virágcsendéletek, tájképek, perspektivikus architektúraképek, illetve történeti képek voltak. A palermói Branciforti palotában is láthatta a Laokoón szoborcsoport egy másolatát, hiszen ott antik szoborgyűjtemény is volt. Nem kizárt, hogy e körben találhatjuk meg a budapesti mű egykori megrendelőjét, aki talán a képet ihlető szobor-előképnek is tulajdonosa volt. 28 Mindenképpen klasszikus műveltségű privát megrendelő számára készülhetett a festmény. Feltételezhetjük továbbá, hogy a budapesti kép egy mitológiai alakokat ábrázoló sorozat része volt. Az analógiaként említett Káin és Abel kompozícióról Abbate bizonyította be, hogy Káin alakjához Giambologna Héraklésze (Firenze, Bargello, ltsz.: 362) adta az inspirációt. A budapesti Prométheusz egyenes orrú, tömör szakállas, rövid hajú típusát is befolyásolta a klasszikus arcélű Héraklész. Az antik hatás valószínűleg manierista szobrászati közvetítéssel érte Paladinit. Prométheusz testének arányai nyújtottak, a kezek és a lábak elnagyoltak, a test összefogottan megformált, Káin testéhez hasonló, plaszticitása erőtlen. A budapesti festmény Prométheuszának összekötözött keze, akárcsak mellkasa a Marsziiasz megnyúzása antik szoborkompozíciótól ihletett. A fölé hajoló szakállas, állatszőrbe burkolt Héraklész robusztus izmos alkarja, kézfeje e szoborcsoportból a Szkíta alakjának megfelelő részletére emlékeztet. A Szkíta szobrára, valószínűleg a 16. század közepén, Rómában bukkantak rá. A század végétől a Mediciek gyűjteményében őrizték, tehát Paladini ismerhette. 29 A budapesti Prométheusz színvilágában, kissé lapos testfestésében, fényhasználatában - mint már utaltunk rá - rokon Paladini utolsó korszakának alkotásaival. A közös modell sem kizárt, ha összehasonlítjuk Prométheusz vonásait Káin arcával a mester jelzett Káin és Abel képén. 30 A szenvedő titánok ikonográfiája a Caravaggio-követő nápolyi mesterek, elsősorban Ribera és az őt követő Luca Giordano festészetében a 17. század végéig nyomon követhető. Utóbbiak e témát sokkal szenvedélyesebb naturalizmussal jelenítették meg, mint a szinte idealizáló, és Caravaggio művészetétől csupán élete utolsó éveiben megérintett Paladini. 31 NYERGES ÉVA Ragona, A., Note e documenti sulla residenza mazzarinese e sulla morte del pittore fiorentino Filippo Paladini, Caltagirone 1967, 14, 18.j. 29 Haskell, F. - Penny, N., Taste and the Antique, London - New Haven 981, 11. katalógus tétel, 80.k; Donati, F., Universita degli Studi di Pisa. Collezione del Dipartimento di Scienze Archeologiche. La Gipsoteca di Arte Antica, Pisa 1999, 190-93, 19.sz. Az antik előképekkel kapcsolatos kutatásomban Csornay Boldizsár szíves segítségét köszönöm. Az antik hatást legutóbb Keazor, H., vizsgálta: 11 beneficio delle statue. Antikrezeption in Guido Renis „Herakles"-Zyklus, Artibus et Históriáé 43 (2001) 137. 30 Paladini kései korszakának müveiben nyomon követhető bizonyos antik előképek ismerete, illetve felhasználása. A Szent Lőrinc mártíromsága (Vizzini, Chiesa Madre) esetében például a bal könyökére támaszkodó, felemelt jobbjával mutató Faun (Nápoly, Museo Archeologica) ismeretére gyanakodhatunk. A budapesti Prométheusz megfestésekor a Haldokló gallus (Róma. Museo Capitolino) arcvonásai, egyenes orra, kis bajsza is mintául szolgálhattak a mester számára. 31 De Vito, G., Della contestualitá di alcune opere di Luca Giordano, in Ricerche sul '600 napoletana. Saggi e documenti, 2000, Napoli 2001, 94-128.
