Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 97. (Budapest, 2002)

Portrérajzok Albert Rubensről Budapesten és Bécsben

PORTRÉPvAJZOK ALBERT RUBENSRŐL BUDAPESTEN ÉS BÉCSBEN A Szépművészeti Múzeum 17. századi németalföldi rajzainak feldolgozása során több új, örvendetes eredmény született korábban nem méltatott, illetve tévesen meghatározott alkotások behatóbb vizsgálata nyomán. Köztük legutóbb a mindeddig Rubens utáni másolatnak tartott Albert Rubens portré esetében, amely korábban elkerülte a Rubenskutatók figyelmét (52. kép).

1 A szakirodalomban e lapot ritkán említették. Először a Schönbrunner Meder-féle rajzkiadvány hivatkozott rá, mint az Albertina bécsi gyűjteményében található „Nikolaus" (sic) Rubenst ábrázoló Rubens portrérajz pontos másolatára a budapesti Nationalgalerie-ben (sic).

2 A második említés Erwin Mitschtől származik a Rubens születésének 400. évfordulója alkalmából rendezett Albertinabeli rajzkiállítás katalógusában, ahol a budapesti rajzot, mint addig figyelemre nem méltatott müvet az Albertina színes rajza mellett (53. kép) kérdőjeles Rubens utáni másolatként fekete-fehérben reprodukálja.

3 Ugyanő a Weltkunstban a kiállítás ismertetése során méltatta a budapesti „kópia" kvalitásait,

4 míg Anne-Marie Logan a bécsi rajzkiállításról írt recenziójában felvetette, hogy az Albertina Albert Rubens portré rajza „may even be a copy".

5 Az elmúlt évtizedekben a budapesti rajzgyűjteményt tanulmányozó kutatók között voltak néhányan, akik szintén felismerték a budapesti portré jelentős kvalitásait: Michael Jaffé szóban felvetette Van Dyck szerzőségének lehetőségét, míg J. Q. van Regieren Altena (1969) a rajzot Jacob de Wit-tel hozta összefüggésbe. Altalánosságban az volt a véleményük, hogy a budapesti rajz az Albertinában lévő mű utáni másolat, de azt alá kell húznunk jelentős művész produkciójának gondolták. Frits Lugt volt az egyetlen, aki még jóval korábban, az 1920-as években Hoffmann Edithnek írt levelében megpendítette, hogy a rajz talán nem is kópia. A probléma megoldásához nagymértékben hozzájárult a müncheni Alte Pinakothek „Isabella Rubens" című, ez év októberében Reinhold Baumstark főigazgató által rendezett kamarakiállítása, amelyen mindkét rajz szerepelt, alkalmat nyújtva a két mű közAlbert Rubens (1614-1657), fekete és vörös kréta, toll, barna tinta, barna lavírozás, 246x202 mm. Vízjel nincs. Esterházy Miklós gyűjteményéből (27.8 mint Rubens; Lugt 1965, 1966), Országos Képtár (Lugt 2000), ltsz.: 4745. Handzeichnungen alter Meister in der Albertina und anderen Sammlungen (szerk. Schönbrunner, J — Meder, J.), Wien 1896 1908, 138.sz. 3 Mitsch, E., Die Rubenszeichnungen der Albertina, Graphische Sammlung Albertina, Wien 1977, 31.sz. (A továbbiakban Mitsch 1977.) 4 Mitsch, E., Zum 400. Geburtstag von Peter Paul Rubens. Zeichnungen der Albertina, Weltkuns XLVIII (1977) 1178. 5 Logan, A-M., Review „Rubens Exhibitions" 1977, Master Drawings, Vol. X (1977) 406.