Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 97. (Budapest, 2002)
Filippo Paladini újonnan meghatározott szicíliai festménye
ábrázolásokban összemosódott. Ez tükröződik a Tiziano halála utáni forrásokban is, amint azt Fernando Checa a Pradóban őrzött Titüosz és Sziszüphosz képek kapcsán bebizonyította. 16 Venturino da Fabriano a Checa által idézett leírásában Michelangelo Utolsó ítélete monumentális alakjainak hatását érzékeli Tizianónak ezeken a madridi müvein. Michelangelónak egy rajza, amelyet először Prométheusz-ábrázolásnak tartottak, de valójában Titüoszt ábrázolja, a későbbiekben Rubens, valamint Jordaens Prométheuszának lett előképe. 17 A budapesti festmény kompozíciója (vö. az Emblemata-t és a Tiziano után készült Cort metszetet) a Titüosz-ábrázolásokat követi. A festmény laza szövésű vászna és rossz alapozása nemcsak nápolyi, de többek között szicíliai és máltai mesterek munkáira is jellemző. Ami a festmény attribúcióját illeti, véleményünk szerint a kép a toszkán származású, de hosszú ottani működése alapján szicíliainak is tartott mester, Filippo Paladini munkája. 18 A firenzei manierizmus mesterei között iskolázott, majd 1586-ban egy ember megsebesítése miatt elítélt Paladini büntetését Máltán töltötte le. Első ottani jelzett müve 1589-ből a Trónoló Madonna szentekkel és lovagokkal (Valletta, Palazzo Arcivescovile). Bizonyos, hogy 1601-től Szicíliában élt, akkortól folyamatosan dokumentált az ottani működése. Filippo Paladini életmüvében az utolsó évtizedre tehető a budapesti Prométheusz, amely a mester más kései alkotásaihoz hasonlóan Caravaggio máltai és szicíliai műveinek ismeretéről tanúskodik. Jelen attribúciónkat megfelelő analógiákkal tudjuk alátámasztani. 19 1589-ben fejezte be Paladini az eredetileg a máltai Nagymesterek Palota kápolnája számára festett, már említett oltárképét, a Trónoló Madonnát szentekkel és lovagokkal. 1595-ben jó magaviseletére való tekintettel a festőt szabaddá nyilvánították. 20 Hogy ezután visszatért volna szülőföldjére, nem bizonyított. 1601-től szicíliai adatok szólnak arról, hogy szőlőt vásárolt, s ez évben készítette a Szent Lukács a Madonnát festi (San Giorgio dei Genovesi, Palermo), valamint a Szent Mihály arkangyal (Galleria A leírás spanyolul olvasható: Felipe II. Un monarca y su época (15.j.) 358. 17 Tolnay, Ch. de, Michelangelo III, Princeton 1948, 189, 155.k. A mester két alkotásából származó pasticciónak tartott rajzát ugyancsak La Perrière Tirüosz-ábrázolása ihlette. Raggio, O., The Myth of Prométheusz, Journal of the Warburg and Courtauld Institutes 21 (1958) 44-62. Tiziano madridi művét ikonográfiái szempontból Panofsky, E. határozta meg: Studies in Iconology, 1939, 214-216; Kimball, F., Rubens' Prometheus, Burlingtone Magazine 114 (1952) 66-70. 18 Susinno, F., in Le vite depittori messinesi, Messina 1724, repr.: Firenze 1960, 103-6. 19 Prosperi Valenti, S., in Bolaffi, Torino 1975, VIII, 267-68; Hyerace, L., in The Dictionary of Art, vol. 23 (szerk. Turner, J.), New York - London 1996, 827; Bernini, D. - Paolini, M. G., Filippo Paladini, kiáll. kat. (Pal. Normanni), Palermo 1967; Giacobbe, L., in La pittura in Italia. Il Seicento II Milano, 1989 (3.j.) 834. Bernini, D., Suli' attività siciliana di Filippo Paladini, Commentari 12 (1961) 203-220. 20 Bernini - Paolini, i.m. (19.j.) 26-27.
