Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 97. (Budapest, 2002)

Domenico Puligo vászonra átültetett fatáblájának kutatása és restaurálása. Madonna Gyermekével, Szent Sebestyénnel és Szent Rókussal

előfordultak a preparátumokon, ami keverék színek használatára utal. Zöld: a baldachin festéséhez réz-rezinátot használhattak, a padló felső rétege - a rózsaszín alapon- valószínűleg zöld föld. Vörös: Sebestyén köpenyét vas-oxid vörössel történő aláfestés után fehérrel kevert cinóberrel festhették, amelybe esetleg míniumot adtak, és az egészet természetes krapplakkal modellálhatták. Vörössel keverték Sebestyén ágyékkötőjét, Rókus harisnyájának alsó rétegét és Sebestyén testszínét is. Feltehetően természetes krapplakkal kevert szín adja Mária ruhájának végleges árnyalatát. Fehér: A lumineszcens felvételek tanúsága szerint feltehetően ólomfehér. A festéstechnikára vonatkozóan megállapíthatjuk, hogy az alapozás fehérje-tartalmú, a festék kötőanyaga viszont nem. Ezért nagy valószínűséggel az olajfestés elterjedésének idejében készült a kép, amely még a temperafestés stílusjegyeit hordozza. A kép legnagyobb részén két rétegben történt a színek felhordása; általában olcsóbb festéket vagy kevéssé pigmentált anyagot használtak az aláfestéshez, amelyet szebb, intenzívebb anyaggal színeztek. A felsorolt pigmentek megfelelnek a kép keletkezésének idején általánosan használt festék-alapanyagoknak, de megállapításainkat természetesen csak műszeres vizsgálatok (pl. röntgendiffrakció, elemanalitika stb.) elvégzése és kiértékelése tehetné teljesen bizonyossá. A RESTAURÁLÁS MUNKAFÁZISAI Tisztítás A festmény vegyszeres tisztítását két fázisban végeztük. Elsőként a vastag lakkot és a retusok egy részét távolítottuk el, majd a tömítésekre készült kiegészítéseket és a régi lakkmaradványokat is leoldottuk (38^40. kép). A kép felső és oldalsó széleinél sok olyan „zsíros", pasztózus, sötétzöld retus volt, melyeket csupán mechanikus úton, szikével tudtunk eltávolítani. Már a videomikroszkópos vizsgálatok kimutatták, hogy a javítások az eredeti festékréteg finom repedéshálóját fedik. Mária kék köpenyének azurit szemcséi közé beépültek a későbbi javítások és lakkozások rétegei, ezért erről a felületről papírvattás pakoláson keresztül beitatott vegyszeroldattal szívattuk ki a színt megváltoztató anyagokat. A tisztítás során bebizonyosodott, hogy a képet több alkalommal javították. Ezt bizonyítja, hogy háromféle tömítő anyagot találtunk. A legtöbb hiányt az a csontfehér színű krétás anyag tölti ki, amelyet a kép átültetését követően használtak. Egy ritkábban előforduló „olajosabb" fehér kitt, valamint egy vörös-barnával színezett, fekete szemcsékkel telített, durvább massza, az első beavatkozásnál későbbi időből származik. A kittek alatt meglévő eredeti festékrétegek feltárása volt a tisztítás utolsó fázisa. A hiányok szélein túlfutó tömítéseket szikével távolítottuk el. Célszerű volt ezt a munkát közvetlenül a vegyszeres tisztítás után végezni, mivel a nedvesség puhává tette a kiegé-