Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 97. (Budapest, 2002)

Domenico Puligo vászonra átültetett fatáblájának kutatása és restaurálása. Madonna Gyermekével, Szent Sebestyénnel és Szent Rókussal

A FESTMÉNY ÁLLAPOTA A RESTAURÁLÁS KEZDETEKOR A 2000-2001. évi restaurálás megkezdésekor a korábban már dublírozott festmény hátoldalán közvetlenül sürüszövésű, vékonyszálú, molinó jellegű anyag volt, melyet felragasztottak egy, az előzőnél durvább, de szintén finom lenvászon szövetre. Ez utóbbiból két réteg is borította a kép hátoldalát. Mivel e két vásznat két különböző szegsor tartotta, elhelyezésükre több megoldást is elképzelhetőnek tartottunk. Valószínűbb, hogy a leválasztott és kétféle vászonnal megerősített festményt úgy feszítették fel, hogy a vakkeretre - technikai vagy esztétikai okból - előbb egy másik vásznat rögzítettek. Egy másik lehetőség, hogy az alsó vászon (esetleg mindkettő) egy későbbi, újabb dublírozáskor került a festményre. A festmény erősen szennyezett, kiszáradt, elöregedett, laza és a sarkainál meghullámosodott volt, a dublírvásznak néhány helyen elváltak egymástól. A festékréteg jelentős mennyiségű hiányát tömítették és retusálták. A retusok színe elváltozott (24, 25. kép). A lakkréteg megsötétedett, bemattult, elszennyeződött. A KÉP ÁTÜLTETÉSÉNEK FELTÉTELEZETT TÖRTÉNETE ÉS A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI A festmény dokumentált történetének kutatása és átvételi állapotának feltérképezése után először a roncsolásmentes fotótechnikai (lumineszcens, infravörös) vizsgálatokat végeztük el. A lumineszcens fényben sötét foltokként jelennek meg a későbbi javítások nyomai, a zöldes fényben fluoreszkáló lakkréteg pedig annak vastagságát, többrétegűségét igazolja (26-28. kép). Az infravizsgálatok újabb információkat adtak az átfestések pontos kiterjedésére vonatkozóan, valamint a kis Jézus lábfejénél és kezénél láthatópentimentókat is dokumentálták. A mintavételt követően elkészített keresztmetszet-csiszolatokat és tartós preparátumokat mikroszkópon keresztül tanulmányoztuk. A vizsgálatokat a tisztítás és az új hordozóra helyezés közben is folytattuk, amelynek eredményeként sikerült jobban megismernünk a kép festéstechnikáját, a 19. századi képátültetés és restaurálás módszereit. A képet eredetileg fatáblára festették. A lesorvasztott hátoldalon végzett megfigyelések szerint valószínűleg 3 db, kb. 50-60 cm-es vagy 5 db változó méretű, kb. 30-40 cm széles, 200 cm magas deszkából építették össze. A festmény képoldalán, a repedések mentén, egymásra csúszott festéklemezek alatt a lesorvasztás után véletlenül megmaradt fa szilánkok lehetővé tették a mikroszkópos fafajmeghatározást. A minta vizsgálata eredményeként a fafaj: Populus nigra L., - Fekete nyár (29-32. kép).

15 15 A vizsgálatokat Boros Ildikó faszobrász-restaurátor végezte