Csornay Boldizsár - Hubai Péter szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 96. (Budapest, 2002)
Kendő a fejtetőn
fikálásánál használnak 60 , az jns esetében pedig kifejezetten a fej védelméről beszélnek. 61 A Piramisszövegekből azonban kiderült, hogy mindkettőnél kimutatható a korai szövegekben a napkultusszal való kapcsolat: az oziriszi és a napisteni szféra már ekkor több ponton kapcsolódik egymáshoz. A fentiek alapján valószínűnek tűnik, hogy az 'rkjns I s§d a fejpánt felkötésének aktusát jelöli. 62 Erre mindazoknak szüksége van, akik a Nappal közvetlen kapcsolatba kívánnak kerülni: a bárkán hajózó isteneknek és az oda felkerülni óhajtó halottnak is. A napbárka a téma a 390. szövegben is, ahol két alkalommal is használják a kifejezést: a hajó egyes részeit egy-egy istenhez kötik, mint a fent említett Koporsószövegben (VI 38). Egy másik helyen 63 a Széth fénylő haján (?) lévő sSd-r<S\ (hajpánt ?) van szó 64 (sSd hr wbh sth), néhány mondattal korábban (V 74x) viszont 'slaver, saliva' jelentésben (B.wpw sSd.w pw tp.w r? n B3blj) használják 65 . A Széthtel már ebben az időben azonosított Babai istenség itt a napbárka védelmezőjeként, a napisten ellenségeinek legyőzőjeként jelenik meg. 66 A szónak ezt a ritka jelentését látva azonban óhatatlanul a héliopoliszi teremtésverziókra asszociál az ember, ahol Atum az egyik elképzelés szerint Su istent és nővérét, Tefnutot kiköpve, illetve kiköhögve / kilélegezve hozta létre. 67 A Koporsószövegekben azonban más jelentései is előfordulnak a sM szónak: a fény felvillanásának, egy égitest felragyogásának kifejezésére használják: valamilyen vakító fényjelenséget jelölnek vele, ami rettegést kelt az istenek körében. 68 Ez a jelentés már a Piramisszövegekben is megfogható, 69 a Koporsószövegekben pedig három szituációban fordul elő: a. A halott Hórusz egyik aspektusával azonosul: A 334-es mondásban Hathor-Izisz fiával azonosul a halott, akit a szöveg Ré elsőszülöttjének nevez, akinek nem árthatnak a Ré bárkáját és a „Ré-Atum szemének útjait" őrző félelmetes kígyó alakú őrök. A síd szó az ő megjelenéséhez (születéséhez ?) kapcsolódó rémületet keltő természeti jelenségekhez köthető (IV 180q). 60 Derchain, Ph.,Le Papyrus Salt 825 (BM10051), Brüssel 1987, p. 149. A halotti rituáléban áldozatként bemutatott fehér, vörös és zöld vásznakról: Goyon, J.-C, Rituels funéraires de l'ancienne Egypt, Paris 1972, 141 és 144-145. 61 Germond, Ph., i.m., 352-353 (58. j.); Goyon, J.-C, i.m. (60. j.), 55, 102, 144-145. 62 Ennek szimbolikus jelentősége van a kettős korona „összekötésénél" vagy a wagi-ünnep zöld és vörös szinü pántjának felerősítéséi, illetve Ozirisz o/e/Tíoronájának az isten fejére helyezésekor: Bommas, M., i.m. (39. j.), 128-129; Wilson, P., i.m. (22. j.) 63 CrV 75w ( ' 4 Különböző értelmezési javaslatok: 'hair' (van der Pias, D. - Borghouts, J. F., i.m. [18. j.]); 'bands' (van den Molen, R., i.m., 558-559 [18. j.]) 65 A Koporsószövegek V 87 a soraiban ugyanennek egy variánsával találkozhatunk. Az azonosítás emlékeztet a CT VI 38x-y-ban szereplő hozzárendelés két tagjához. (Lásd fentebb !) 66 Derchain, Ph., RdE 9 (1952), 36-37; Altenmüller, B., Synkretismus in den Sargtexten (GOF IV / 7), Wiesbaden 1975, 56-57. 61 Rittner, R. KL., i.m. (38. j.), 75-78. 68 Faulkner, R. O., A Concise Dictionary of Middle Egyptian, Oxford 1988, 249. 69 Lásd a következő fejezetben.
