Csornay Boldizsár - Hubai Péter szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 96. (Budapest, 2002)
Kendő a fejtetőn
sM együttesen jelenik meg - az utóbbi mágikus védelmezőként - a sí.t /sh.t gyümölcs áldozatakor recitálandó szövegben: Ozirisz N, vedd át a fehér színű Hórusz-szemet - az ő síd-je védelmezi azt. Ozirisz N, vedd át a zöld színű Hórusz-szemet - az ő sSd-je védelmezi azt. A sLt I sh.t az orvosi szövegekben több alkalkommal előfordul mint a gyógymódhoz szükséges összetevő 26 , amire a halotti kontextusban bizonyára a balzsamozáskor volt szükség. Nyilvánvaló a sí.í-gyümölcs és a síd-vászon hasonló hangzásán alapuló szójáték, ennél azonban többről van szó. Az orvosi szövegekben gyakran hangsúlyozzák a szóbanforgó szemes gyümölcs fehér (sh.t hd.t) vagy zöld (sh.t wíd.t) színét. E két szín azonban a halottnak jelképesen (és amulett formájában valóságosan) átadott Hóruszszemre is vonatkoztatható. Fentebb már említettük, hogy a Hórusz-szem jelképes átadása a halott túlvilági életre és uralkodásra való alkalmasságát biztosította. 27 A zöld szín 28 az előbbi, a fehér 29 az utóbbi képességre utalhat szimbolikusan. 30 Szintén a síd-szalag színéről van szó az 519. Piramisszövegben. 31 A megdicsőült halott az égi bárkában hajózik (d>.f jm-s) zöld y'dm/'-vászonból készült sSd-áú, ami a „Hórusz-szemből van szőve" (st.j m jr.t hrw) és amit Ozirisz megsérült ujjának a bekötésére használnak (Jr wt db c pw jm n wsj'r jsj mr)? 2 Az jdmj-vászon azonban sok esetben vörös színű, ugyanakkor már az Obirodalom óta jelenthet egyfajta több színből álló öltözetet is, amit a király a szed-ünnepen visel, 33 valamint a templomi kultuszoknál használatos fehér-kék-zöld, vagy kék-vörös színekből álló ruházatot, amelybe az isteni képmást elrejtik. Az utóbbi két szín együtt félelmes megjelenést biztosít viselőjének. Amennyiben az uralkodó viseli, az uralkodáshoz szükséges (emberfeletti) hatalom szimbóluma. A Piramisszövegek 1147 a-c 34 sorai ismét a Hórusz-szemet és a vörös színű, jh.t wr.t 35 -bői származó .viöf-kendőt kapcsolja össze oly módon, hogy a szöveg varázsereje biztosítja a halottnak, hogy mindkettővel azonosulhasson. A Hórusz-szem a szöveg 26 von Deines, H. — Grapow, H., Wb. der ägyptischen Drogennamen (Grundriss der Medizin der alten Ägypter VI), Berlin 1959, 462-463: azonosítatlan szemes gyümölcsféle. 27 Roeder, G., i.m. (15. j.), 49-69. 28 A zöld szín mint a megújulás szimbóluma: Kees, H., Farbensymbolik in ägyptischen religiösen Texten (NAWG Phil.-Hist. Klasse 1943 Nr. 11), Göttingen 1943, 425-431. 29 A Hórusz-szem és a Fehér Korona kapcsolata az uralkodási képesség szimbólumaként: Roeder, G., i.m. (15.j.) 30 A szín emellett persze azt az anyagot is jellemzi, amiből az Szem-amulettet készítették: Kees, i.m. (28. j.), 432-436; Brunner-Traut, E., LÄ II, 118-119 és 123-125 (*Farben). 31 Pyr. §1202b-c: Sethe, K., Übersetzung und Kommentar zu den Altägyptischen Pyramidentexten, Hamburg 1962, V, 519; Wilson, P, i.m. (22. j.), 935. 32 A száj megnyitási szertartás során a halottnak átadnak egy /dm/'-vászonból készült öltözetet is, aminek a neve csak töredékesen olvasható, de talán a síd-fejpántról van szó (Otto, E., Das ägyptische Mundöffnungsritual, Wiesbaden 1960, 118-119), ugyanúgy, mint a fent idézett Pyr. § 1202 b-c-ben. 33 Wilson, P., i.m. (22. j.). Kees, i.m. (28. j.), 426-427 kiemeli, hogy a zöld Hórusz-szem helyett jelképesen átadott zöld szemes gyümölcs (Körnerfruchte) vagy szemfesték az elfogyó és újra „teljessé váló" Holdat jelképezi, amit az egyiptomiak a két Napszem egyikének tartottak. Az áldozati rituáléban a hasonló célzattal bemutatott zöld vászon mellett egy fehér színűt is átadtak a halottnak. 34 Wilson, P., i.m. (22. j.), 935. 35 Sethe, K„ i.m. (31. j.), V, 45.
