Csornay Boldizsár - Hubai Péter szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 96. (Budapest, 2002)
Kendő a fejtetőn
szerint „hatalmasabb az embereknél és erösebb az isteneknél", és ez a prioritás egyben a teremtőistennel való kapcsolatára is utal. A vörös színt ebben az esetben a tmsw szóval jelölik. Ugyanezt a jelzőt alkalmazzák a Hórusz-szemre, amikor annak veszélyes természetét akarják kifejezni. A Hóruszszemnek ezt az erőszakos oldalát hangsúlyozzák akkor is, amikor valamelyik oroszlán alakú istennővel azonosítják. Ily módon azonosul vele például Basztet istennő Atum lányaként egy Koporsószövegben, ahol mint Hórusz-szem gyújt világosságot fáklya formájában a túlvilágon (jr.t-hr (m) st.t n-k jw-s hn c-k r hr.t-ntr). A halott ily módon kapott, fáklyák feletti hatalma a túlvilági kapukon való átjutást biztosítja. 36 A szövegrészlettel foglalkozó cikk ezzel kapcsolatban megemlíti az I. Antef (Shr-tí.wj) sztéléjén 37 található Ré-himnusz 6. sorát, amelyik így szól: Az én védelmem a Szemed vörös perzselése. A Napszemnek a napisten ellenségeire nézve félelmetes ereje, „vörös izzása" az arra érdemes megdicsőült halottak kezében mágikus erővé válik 38 , éppúgy, mint az ugyanilyen színű síd-vászondarab. Itt kell megjegyezni, hogy a síd kapcsolatba kerülhet a vörös és zöld színű jnsvászonnal is, mégpedig a vWg/'-ünnep megújulási szertartásainak kapcsán. 39 Már a Piramisszövegek egy helyén is említenek egy />w-vászonba burkolt (jmj jns.w-f) amulettet, 40 ami a hajnalban béklyóiból szabaduló Ré napisten és a napbárkába feljutni kívánó halott védelmét szolgálja. Bommas 41 ezt a részletet a halott szájmegnyitási szertartásával hozza összefüggésbe, és párhuzamot von a Napszem és a vörös //w-kelme átadása között. 42 Az jns vöröse a napfelkelte színére utal, így az a napisten ellenségeire pusztító hatású 43 , ám az igazak számára mágikus erejű, a túlvilági sötétségben világító, védelmező tüzet jelent. 44 A fentiek alapján egyértelmű, hogy a Piramisszövegekben a:síd-kendő a Nap feltámadásával, a Napszemnek a halotti áldozat során való átadásával és a halottnak a nap36 CT I 250 a-e: Darnell, J. C, The Apotropaic Goddess in the Eye, SAK 24 (1997), 40-42. 37 Ltsz.: New York MM A 13. 182.3 38 Darnell, J. C, i.m. (36. j.), n. 44; Zandee, J., Death as an Enemy, Leiden 1960, 292 (C6w). A tms.w-rb\ mint az Ozirisz ellenségein végrehajtott büntetésről („ritual execration"): Rittner, R. K., The Mechanics of Ancient Egyptian Magical Practice, (SAOC 54), Cihcago, Illinois 1995, p. 169-170. 39 Bommas, M. {Die Mythisierung der Zeit, Wiesbaden 1999, 129) idézi a kora újbirodalmi abüdoszi szöveget: „(ich) möge am Wag-Fest die Binden (sM.w) aus grünem und rotem Leinen (jns) empfangen". Ebből kiderül, hogy a síd színei valóban a vörös és a zöld voltak. 40 Pyr. § 285 c-d: Sethe, K., i.m. (31. j.) I, 325-326. 41 Bommas, M„ i.m. (39. j.), 129: „Die primäre Verwendungsbereich desy«.v-Leinen ist sicherlich im Balsamierungsritual zu suchen, wo es den Schutz des Verstorbenen vor seinen Feinden auf Dauer stellt und damit wie das Sonnenauge eine tägliche Erneuerung bewirkt. Aufgrund dieser apotropäischen Wirksamkeit hat rotes y>z.v-Leinen Eingang in den magischen Diskurs gefinden." 42 Bommas, M., i.m. (39. j.), 128-129: „...das Überreichen eines Gewandes aus rotem jns-Lemen als Übergabe des Sonnenauges sakramental ausgedeutet, wodurch die Kraft der Herrscahft und täglichen Erneuerung für den Träger des Gewandes einwirkt." A szájmegnyitásra vonatkozóan lásd: Otto, E., i.m. (32. j.), 196, 118-119. 43 Lásd: CTU 280d. Meg kell jegyezni, hogy Gardiner a tmsw szó egy írásmódjában a kopt TCDMC -„toburn" előképét feltételezte (ZÄS 60 (1925), 74; Rittncr, R. K., i.m. (38. j.), 170 n. 787.. 44 Wilson, P., i.m (22. j.).
