Csornay Boldizsár - Hubai Péter szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 96. (Budapest, 2002)
A Régi Képtár új Salvator Mundi-ábrázolása Quentin Massys műhelyéből
nik meg Ludolphus de Saxonia Boec van de leven ons heeren című művének egy 1487es antwerpeni kiadásában, a címlapot díszítő fametszeten, 26 vagy az 1473-ban Augsburgban megjelent Plenarium címlapján. 27 Az áldó és megváltó Krisztus újfajta ábrázolása kiemelt szerepet kapott a Devotio Moderna legelterjedtebb könyvében, Kempis Tamás Krisztus követése (Navolging van Christus) című művében is, amelynek egy 1505-ös antwerpeni kiadásában ugyancsak a címlapot díszíti. 28 A világmegváltó Krisztus egész alakját mutató ábrázolások mellett Németalföldön a 15. században megjelent a Salvator Mundi félalakos, mellkép-típusú ábrázolása is, amely lényegében a Krisztus autentikus portréjaként számon tartott Szent Arc-ábrázolások egyik változatának tekinthető. 29 Ez a típus először a táblaképfestészetben jelent meg, majd a 15. század közepe táján a miniatúrafestészetben is feltűnt - elsőként valószínűleg Willem Vrelant műhelyében - a hóráskönyvek egyik népszerű, Krisztus Szent Arcát dicsőítő, Salve sancta faciès kezdetű himnuszának illusztrációjaként. Kovács Imre említett tanulmányában feltételezte egy (vagy több) olyan Jan van Eyck által festett és időközben elveszett táblakép létezését, amely félalakos Salvator Mundit ábrázolt, és amely prototípusként szolgálhatott a későbbi ábrázolásokhoz mind a táblaképfestészetben, mind a hóráskönyvek miniatúráin. 30 Az Eyck-féle Szent Arc, amelyet a fennmaradt kópiák tanúsága szerint feltehetően két eredeti változatban fes1990, Stuttgart - Zürich 1990, VIII 69. kép; Meinling Keresztrefeszítés-oltárának (Lübeck, St. Annen Museum) bal oldali szárnyán, Szt. Blasius stóláján, vö. De Vos, D., Hans Memling. The Complete Works, Antwerpen 1994, 322, Nr. 90. vagy Jacob van Amsterdam ismeretlen helyen őrzött festményén, vö. Friedländer, i.m. (24.J.) XII, Leyden 1972, 148.t. 274. kép. 26 A Megváltó feje fölött lévő írásszalagon itt is az Ego sum via Veritas et vita szavak olvashatók. Vö. Pacht, i.m. (23.J.) 188-89, 9. kép. Ezzel a metszettel szoros rokonságban van a British Library holland hóráskönyvének egyik iniciáléja (Ms. Harley 2943, fol. 50.). Uott 189, 11. kép. 27 Uott 189, 10. kép 28 Vö. Cáron, M.L., Ansien doet gedencken. De religieuze voorstellingswereld van de moderne devotie, In: Geert Grote en de Moderne Devotie, Cat. Tentoonstelling van 14 april tot 24 juni 1984, Utrecht, Catharijneconvent, Utrecht 1984, 25, 19. kép. A legtöbb metszetekkel illusztrált németalföldi történeti témájú mű a 15. század közepe tájától tartalmazott Salvator Mundi-ábrázolást, leggyakrabban az álló, egészalakos változatot. Pl. Werner RolevinckFűíc/c«/ws temporum című müvének második, 1474-es kölni kiadása, vagy Aurelius Cornelius De cronycke van Hollandi című munkájának 1517-es kiadása. Vö. Van de Waal, H., Drie eeuwen vaderlandsche geschiedenisuitbeelding 1500-1800. Een iconologische Studie I., 's Gravenhage 1952, 130-31, 148^19. 29 Vö. Ringbomi'.m. (lO.j.) 69-71. A Szent Arc ábrázolások ikonográfiái elemzésével legutóbb Kovács Imre foglalkozott "Vera effigies" című disszertációjában, melynek egyik fejezete részletesen tárgyalja a németalföldi félalakos Salvator Mundi ábrázolásokat. A szóbanforgó fejezet nemrégiben önálló tanulmányként is megjelent: A korai németalföldi festészet félalakos Salvator Mundi-ábrázolásainak ikonográfiájához. Egy elveszett Jan van Eyck-táblakép nyomában, Művészettörténeti Értesítő 50 (2001/1-2), 103-11. A szerző a szöveget még megjelenése előtt rendelkezésemre bocsátotta, amiért ezúton is köszönetet mondok. 30 Kovács Imre két olyan Salvator Mundit ábrázoló táblaképet említ, amely, véleménye szerint, az elveszett eycki prototípus létezését támasztja alá. Az egyik az antwerpeni Museum Mayer van den Bergh 15.század végi táblája, a másik pedig egy madridi magángyűjteményben őrzött táblakép a 16. század első feléből. Kovács, i.m. (29.j.) 108, 9, 11. kép.
