Csornay Boldizsár - Hubai Péter szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 96. (Budapest, 2002)

A Régi Képtár új Salvator Mundi-ábrázolása Quentin Massys műhelyéből

a Teremtés jeleneteiben áldóan felemelt jobb kézzel, és bal kézben glóbuszt tartva megjelenő Krisztus alakjával, amely az új ikonográfiái típus számára a képi formulát kínálta.

23 Az 1904-es tűzvészben megsemmisült torinói miniatúrán egykor látható kompozíció inventoraként Pacht szerint elsősorban Jan van Eyck jöhet számításba. A torinói hóráskönyv Salvator Mundija olyan típust teremtett, amely Németalföldön a 15. század folyamán mind a táblaképfestészetben, mind a miniatúrafestészetben, mind a sokszorosított grafika területén számos követőre talált. Az álló, teljes alakot mutató prototípus kétféle változatban terjedt el. Az egyik a torinói hóráskönyv miniatúrájának sémáját követve, áldásra emelt jobb kézzel és nyitott könyvet tartó bal kézzel mutatja Krisztust, azonban a földön fekvő glóbusz motívumával kiegészítve, amelyre a Megváltó ráhelyezi egyik lábát.

24 A másik változat szerint Krisztus bal kezében a könyvet felváltja a glóbusz. Az ikonográfiái újításokra fogékonyabb, és azokat gyorsabban átvevő sokszorosított grafikai ábrázolások ezt a típust rendkívül korán és fölöttébb nagy számban népszerűsítették Németalföldön, mintaképet kínálva mind a táblaképfestők, mind a hóráskönyvek miniátorai számára.

25 Ez a glóbuszt tartó Salvator Mundi jele23 Pacht, O., Der Salvator Mundi des Turiner Stundenbuches, In: Florilegium in honorem Carl Nordenfalk octogenarii contextum, Nationalmuseums Skriftserie NS 9, Stockholm 1987, 181-90, 1. kép. Krisztus glóbusszal a kezében látható a Teremtés jeleneteiben pl. egy 1430 körüli holland biblia egyik mimatúráján (Bécs, Österreichische Nationalbibliothek, Ms. 1199-1200.), vö. The Golden Age of Dutch Manuscript Painting, kiállítási katalógus, Rijksmuseum Het Catharijneconvent, Utrecht, The Pierpont Morgan Library, New York, Stuttgart - Zürich 1989, 108. IV 33. tábla. Ugyancsak teremtőként jelenik meg Krisztus Kempis Tamás 1427-es kiadású bibliájában (Darmstadt, Hessische Landes- und Hochschulbibliothek, Ms. 324, Vol. L, fol. 8.), uott 79-80, 32. kép. 24 A típus néhány jellemző példája: Chrétien de Hondt, dunes-i apát által 1499-ben adományozott diptichon hátoldalán megjelenő Salvator Mundi, amelyet Eyck-kópiának tart a kutatás (Antwerpen, Musée Royale des Beaux-Arts), vö. Friedländer, M.J., Early Netherlandish Painting IV, Leyden 1969, 44.

t. Nr. 37., Pacht i.m. (23 J.) 185, 5. kép; a New York-i Metropolitan Museum egy önálló lapjának Megváltó Krisztusa (Lehman Collection, Ms. 20.), vö. Pacht i.m. (23.j.) 185, 6. kép; Willem Vrelant egy 1462-re datált, Valenciennes-ben őrzött miniatúrája (Bibliothèque Municipale, Ms. 240, fol. 158.), vö. Winkler, F., Die flämische Buchmalerei des 15. und 16. Jahrhunderts, Amsterdam 1971, 71, 200., Pacht i.m. (23.j.) 185, 7. kép; valamint a cambridgei Fitzwilliam Museum egész oldalas címlapminiaturáján megjelenő Salvator Mundi (James Ms. 25, fol. 3 v.), vö. James, M., Descriptive Catalogue of the Manuscripts in the Fitzwilliam Museum, Cambridge 1895, 60-65., Pacht i.m. (23 J.) 187-88, 8. kép. A sokszorosított grafika területéről két példát említenék: a 15. század 2. felében működött zwollei I.A.M. mester metszete, vö. Hollstein, F.W.H., Dutch and Flemish Etchings, Engravings and Woodcuts ca. 1450-1700, XII, Masters and Monogrammists of the 15th Century, Amsterdam é.n., 263.; valamint Israhel van Meckenem két metszete, ahol a keresztes glóbusz a Megváltó előtt, illetve mellett a földön hever, vö. The Illustrated Bartsch 9 (6/2). Early German Artists. Israhel van Meckenem, ed. by F. Koreny, Wenzel von Olmiitz and Monogrammists, ed. by Hutchinson, J. C, New York 1981, 137, Nr. 141 (254), illetve 139, Nr. 143 (255). 25 A németalföldi sokszorosított grafika és a könyvfestészet egymásra hatására rávilágít James Marrow tanulmánya, aki a British Library egyik kéziratát (Ms. Harley 1662) díszítő Salvator Mundi-ábrázolással kapcsolatban kimutatta, hogy a miniátor a 15. század harmadik negyedében Németalföldön működött Berlini passió mesterének egyik metszetét követte (Marrow, J., A Book of Hours from the Circle of the Master of the Berlin Passion: Notes on the Relationship between Fifteenth-Century Manuscript Illumination and Printmaking in the Rhenish Lowlands, The Art Bulletin 60 ( 1978), 590-615). Álló, glóbuszt tartó Salvator Mundi látható pl. a Gijsbrecht van Brederode mesterének nevezett festő egyik miniatúráján (Cambridge, Fitzwilliam Museum, Ms. McClean 94, fol. 13v), vö. Die goldene Zeit der holländischen Buchmalerei, kiállítási katalógus, Utrecht, Rijksmuseum Het Catharijneconvent 10. Dez. 1989 11. Febr.