Csornay Boldizsár - Hubai Péter szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 96. (Budapest, 2002)

A Régi Képtár új Salvator Mundi-ábrázolása Quentin Massys műhelyéből

mindkettőn ugyanazokat a levéldíszeket és fügemotívumokat látjuk, azonban kétség kívül megállapítható, hogy a két keret nem azonos. A budapesti kép keretét (38. kép)

8 a sarkait díszítő palmettaszerü levélmotívumok, valamint a keret rövidebb oldalainak közepén feltűnő, egymást keresztező levélszárakra emlékeztető ornamentika jól megkülönböztetik a milánói festmény egyébként igen hasonló keretétől. Ez utóbbi faragványa részletgazdagabb, többféle gyümölcsmotívumot is tartalmaz, valamint a keret belső díszlécének levélornamentikája is eltér a budapesti kép egyszerűbb, apró félgömbökből álló díszítésétől. A katalógusban közölt méretekről nem tudjuk, vajon kerettel együtt értendők, vagy csupán a táblára vonatkoznak, mindenesetre bizonyosan pontatlanok.

9 Összegzésként megállapítható, hogy a két fotó alapján érzékelhető apróbb eltérések a festett felületen akár a későbbi restaurálásokkal is megmagyarázhatók. A két kép egyező méretarányai mindenesetre inkább az azonosság mellett szólnak. A budapesti kép kiemelkedő művészi kvalitása, valamint a részletes előrajz hiánya arra utal, hogy a minden bizonnyal önálló kompozícióról és nem kópiáról van szó. A kép jelenlegi kerete, amely valószínűleg a két világháború között készült, a milánói katalógusban szereplő keret egyszerűsített változatának tekinthető, talán éppen annak mintájára készült. Sajnos a Milánóban árverezett mű további sorsáról semmit sem sikerült megtudni, mivel a Lino Pesaro aukciósház régóta megszűnt. Mindent összevetve nagyon valószínű, hogy a két szóban forgó festmény azonos, bár a minden kétséget eloszlató, cáfolhatatlan bizonyítékok hiányoznak. A SALVATOR MUNDI ÁBRÁZOLÁSÁNAK TÍPUSAI ÉS PROTOTÍPUSAI A NÉMETALFÖLDI MŰVÉSZETBEN A Salvator Mundi ikonográfiái típusa lényegében a szenvedő Krisztus (Christus patiens) ábrázolásaival szemben a győzedelmes, mennyei uralkodóként megjelenő Krisztus (Christus triumphans) ábrázolásai egyik változatának tekinthető.

10 Az uralkodó Krisztus ábrázolása már az ókeresztény idők óta a szakrális művészet klasszikus motívumai közé tartozott. A bizánci apszisok Pantokrator-ábrázolásai, valamint a ro8 A budapesti kép faragott, aranyozott kerete Szentkirályi Miklós véleménye szerint feltehetően a két világháború között készült, valószínűleg a budapesti Géberth-mühelyben. 9 A festmény függőleges és vízszintes oldalainak aránya a reprodukció alapján (123 : 94 mm) 1,308, ami nem azonos a megadott méretekből számíthatóval ( 126 : 88 = 1,43), viszont gyakorlatilag megegyezik a budapesti kép arányaival (102 : 78 = 1,307). A mérés pontatlanságára vonatkozó gyanúnkat erősíti az is, hogy jóllehet a két kompozícó belső arányai megegyeznek, a milánói kép függőleges mérete nagyobb mint a budapesti képé, a vízszintes mérete azonban kisebb, ami önmagában is ellentmondásos. 10 A Salvator Mundi ikonográfiái alapirodalma: Jameson, A., The History of Our Lord in Art as Exemplified in Works of Art II, London 1865, 374-75.; Reallexikon zur deutschen Kunstgeschichte III., hg. von O. Schmitt, Stuttgart 1954, 692-702. (a továbbiakban RDK); Gottlieb, C., The Mystical Window in Paintings of the Salvator Mundi, Gazette des Beaux-Arts 56 ( 1960) 313-32.; Heydenreich, L. FL, Leonardo's «Salvator Mundi», Raccolta Vinciana 20 (1964) 87-109.; Ringbom. S., Icon to Narrative. Âbo 1965, 6971, 171-72.; Lexikon der christlichen Ikonographie I, hg. von Engelbert Kirschbaum, Rom - Freiburg Basel - Wien 1968,422-24. (a továbbiakban LCI); Snow-Smith, J., Salvator Mundi of Leonardo da Vinci. Henry Art Gallery, University of Washington 1982, 75.