Csornay Boldizsár - Hubai Péter szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 96. (Budapest, 2002)

Római márvány dombormű tensával

ként egész valláspolitikája is.

27 Aeneas alakját viszont elsősorban genealógiai eszközként használták. Az a fikció, hogy ő volna a Iulius nemzetség ősapja, egyrészt nyomatékosította a gens lulia különleges státuszát, másrészt a császár közvetlen ősévé tette Aeneast, s így segített az augustusi uralom legitimálásában.

28 Aeneast és Romulust az Augustus-forumon álló szobraik felirata (elogia) további szálakkal is a császárhoz kapcsolja.

29 Isteni származásúak voltak, nevükhöz fűződik egy-egy város megalapítása, és végül mindketten maguk is istenné váltak. Mindeme vonásokat Augustus is magának igényelte, vagy legalábbis ezt várhatták számára. A szobrok egyszersmind az Augustus számára sarkalatos erényeket is hirdették:

30 az Aeneas - Anchises - Ascanius kompozíció a római jámborság (pietas) illusztrálása, a győzedelmes Romulus pedig a hősi erényé (virtus). Aeneas és Romulus tehát azért vált központi jelentőségűvé Augustus számára, mert a császár közvetlenül aktualizálta alakjukat, hogy az önmagáról megrajzolt kép kialakításának és hatalmi koncepciójának szolgálatába állítsa őket. Ezért nem meglepő, hogy ugyanezt a két kompozíciót ábrázolták a Forum Romanumon 37-ben, Caligula által az istenné nyilvánított (Divus) Augustus tiszteletére fölavatott templom sarok-akrotérionjaiként elhelyezett szoborcsoportok is.

31 Mindebből az alábbi következtetés vonható le: az Aeneas és Romulus alakjával díszített tensa a divus Augustus kocsija. Ezt támasztja alá az Aeneas mögött csüngő tölgyfalomb füzér is. Könnyen lehet, hogy valóban ezek a motívumok szerepeltek a divus kocsiján, bár gyanítható, hogy Aeneast és a laviniai kocát Romulus párjaként, a másik hosszú oldalon ábrázolták,

32 a homlokzaton pedig tölgyfalomb füzér vagy koszorú volt. A kocsit kísérő két togatus kiléte nem állapítható meg: attribútumaik, a babérkoszorú és -ág az ünnepi menet szokásos elemei. Minthogy közvetlenül a tensa mögött lépdelnek, talán az ünnepi játékot adó személyek lehetnek vagy a két consul.

33 E feltevés ellen szól, hogy egyszerű lábbelit (calceus) viselnek.

34 Vajon mi atensa Divi Augusti jelentése a budapesti domborművön? Bizonyos, hogy a kocsi szerepelt valamennyi pompa circensis alkalmával, miután a császárt a senatus 14. szeptember 1 T-i határozata istenné nyilvánította. Ebből azonban nem következik szükségképpen, hogy a dombormű valóban az egyik ilyen felvonulást ábrázolná: a tensa sokkal inkább tekinthető képi jelnek: egyrészt arra utal, hogy Augustust hivatalosan is divussá avatták, másrészt pedig egy tágabb összefüggésre. Az Aeneastól szár27 Spannagel 184skk. 2X Spannagel 192sk. 29 Spannagel 193skk. 30 Spannagel 201 sk. 31 L. pl. BMCEmpire I 153, 41-43.sz., 28.t; Böschung, D., Die Bildnisse des Caligula (Das römische Herrscherbild 1,4), Berlin 1989, 18sk., 94sk., C 5.t.; Spannagel 87, 367sk., 3,l-2.t., a kérdésre vonatkozó teljes dokumentációval. 32 Minderről már: Spannagel 370. 33 Magistri a tensa közelében: Liv. 5,41,2; Tert. de cor. 13, 1. 34 A reliefen ábrázolt fűző nélküli, kamásnihoz hasonló lábbelik a calcei équestres példányai. Ilyet hordtak az egyszerű római polgárok, valamint a lovagrendiek hozzátartozói. L. Goette, H.R., Jdl 103 (1988) 459skk. A consulokhoz viszont a calcei senatorii illett, amelyeket bőrszíj díszített (Goette, /./;., 457sk.).