Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 95. (Budapest, 2001)

Füger ismeretlen műve magyar magángyűjteményben

replő, „Felfelé tekintő leány", amely az arctípus, a kéztartás, és a témaválasztás tekintetében is jó összehasonlítási alapot kínál (88. kép).

7 A bécsi Österreichische Galerie gyűjteményében lévő „Ádám és Éva siratja a halott Ábelt" Évája az arc illetve a kéz megfestését illetően ugyancsak rokona képünknek,

8 miként az 1810-re datált „Bűnbánó Magdolna" finom, puha ecsetvonásokkal megformált, klasszicizáló ízlésű figurája is hasonló festői szemléletről árulkodik.

9 A Szépművészeti Múzeum Bethsabéja a fej részletformái, az arctípus, a haj megfestése tekintetében szintén jól összevethető képünk nőalakjaival.

10 Ugyanez a festői felfogás határozza meg a szintén a bécsi Belvedere 19. századi gyűjteményében őrzött „Keresztelő Szt. János a pusztában" témájú kép fölfelé tekintő, imádkozó férfialakját.

11 Ennek a kompozíciónak egy újabb, 1809re datált és szignált változata, amely a Dorotheum 1994. október 8-i aukcióján jelent meg, szintén ezt a festői modort képviseli.

12 Füger 1805-1810 közötti periódusában készült „Madonna a gyermekkel" festménye a drapéria festését, és különösen a kezek megformálását tekintve ugyancsak közeli rokona képünknek.

13 A gyermek Jézus fölfelé révedő tekintete, az arc finom modellálása, a csúcsfények elhelyezésének érzékletes módja Füger festészetének jellemző vonása ebben a korszakban, a budapesti kép is minden valószínűség szerint ebbe az 1800 körüli periódusába sorolható. A festmény témáját egyelőre nem sikerült azonosítanunk. Hasonló beállítású figurákat találunk Füger egy „Apolló és a múzsák" című, németországi magángyűjteményben őrzött kompozícióján,

14 a bécsi régi Burgtheater számára készített hasonló témájú függönytervén (89. kép),

15 illetve egy a Madonna dicsőítését ábrázoló oltárkép-vázlatán, amelyet a kölni Lempertznél árvereztek 1956-ban.

16 Az is elképzelhető azonban, hogy egy allegorizáló kettős ideálportréról van szó. A portréikonográfiában „Freundschaftsbild"-nek nevezik ezt a képtípust, amely a 18. század második felében és a 19. század első felében különösen népszerűvé vált.

17 A barátság motívumát hangsúlyozó kettősportré nem ritka Füger festészetében sem.

18 A típus néhány jellegzetes 7 Auktion Alte Meister, Kunstpalais Dorotheum, Bécs, 1969. szeptember 16-19., 39. sz. A műnek egy 19. század közepi másolata nemrégiben jelent meg a hazai műkereskedelemben. Vö. Nagyházi Galéria és Aukciósház, Régi mesterek és 19. századi festmények árverése, Budapest, 2000. március 21., 46. tétel. 8 Hülmbauer, i.m. (6.j.) 50, ltsz.: 3634. 9 Uott 54, ltsz.: 3264. 10 Pigler, A.: Katalog der Galerie Aller Meister 1., Budapest 1967, 252, ltsz.: 438, 375. k. 11 Hülmbauer, i.m. (6.j.) 55, ltsz.: 4125. 12 Auktion Alte Meister, Kunstpalais Dorotheum, Bécs, 1994. október 8, 180. sz. 13 Auktion Alte Meister, Kunstpalais Dorotheum, Bécs, 1994. március 1, 149. sz. 14 Vö. Artisti Austriaci a Roma dal Barocco alla Secessione. Mostra organizzata sotto il patrocinio del Comune di Roma, marzo - aprile 1972, Palazzo Braschi, Roma 1972, 96. sz. 15 67 x 95 cm, lavírozott tollrajz. Bécs, Albertina. Stix, i.m. (5.j.), 91, 66. sz., LVII. t. 16 Auktion Alte Kunst, Kunsthaus Lempertz, Köln 1956. november 14, 215. sz. Vö. The Witt Library. Courtauld Institute London, Micro Fiche Nr. 6921. 17 A képtípus átfogó elemzését lásd Lankheit, K., Das Freundschaftsbild der Romantik, Heidelberg 1952. A 18. századi magyarországi festészet vonatkozásában lásd Buzási, E., A barátság-motívum a 18. századi magyar portréfestészetben, Művészettörténeti Értesítő 33 (1984/4) 212-36. 18 Példaként említhetjük a bécsi Albertina gyűjteményében őrzött, Fries grófnőket ábrázoló festményét, illetve a Tomatis grófnők kettős portréját a Belvedere gyűjteményéből. Stix, i.m. (5.j.) 85-86, 27-28.sz., XX-XXl.t. Vö. Lankheit, i.m. (17.j.) 44.; Fischer, O., Geschichte der deutschen Malerei, München 1943, 343.