Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 95. (Budapest, 2001)

Füger ismeretlen műve magyar magángyűjteményben

sajátossága képünkön is megjelenik. Ilyen pl. a gyengéden egymás felé hajló két fej, mely az összetartozást fejezi ki, az elől lévő hölgy keblére szorított keze, mely az őszinte, érdek nélküli, tiszta barátság jelképe, vagy a társa hajában viselt örökzöld mirtuszkoszorú, mely a barátság tartósságára, örökkévalóságára utal.

19 A kék köpenyt viselő hölgy imára kulcsolt kezei keresztény vallásos jelleget kölcsönöznek a figurának, ami ebben a kontextusban egyrészt a (felebaráti) szeretet keresztényi erényét fejezi ki, másrészt utalhat a romantikus barátságok vallásos éthoszára.

20 A kompozíció hajdani népszerűségét mutatja, hogy a közelmúltban egy szerény kvalitású variánsa is felbukkant a magyar műkereskedelemben (90. kép).

21 Itt nyoma sincs keresztény vallásos jellegnek. A nézőhöz közelebb álló figura fedetlen kebellel jelenik meg, míg társának kéztartása képünk rózsaszín ruhás nőalakjának beállítását követi. E változat esetében talán még egyértelműbb, hogy „Freundschaftsbild"-ről van szó, hiszen a fedetlen bal váll és kebel az igaz barátság kifejezésének hagyományos módja.

22 Füger életműve, amelyet a modem művészettörténet-írás eddig indokolatlanul csekély figyelemre méltatott,

23 azt mutatja, hogy a mester többféle festői modort használt, az ábrázolt témától, annak hangulatától, stb. függően. Míg portréit friss és könnyed esetenként akár vázlatosnak is nevezhető - ecsetkezelés jellemzi, addig vallásos illetve mitológiai témájú művein előszeretettel alkalmaz antikizáló öltözetű, klasszicizáló figuratípusokat, amelyeket aprólékos pontossággal, puha, finom ecsetvonásokkal fest meg. A többféle festői felfogás az életműben nem választható el egyértelműen periódusok alapján, a müvek tanúsága szerint ezeket egy korszakon belül párhuzamosan is alkalmazta. A budapesti magángyűjteménybe került festmény rendkívül jó művészi kvalitású, az arc részletformái és a drapéria redői különösen szépek. A kép felületét a közelmúltban megtisztították az elszennyeződött és besárgult lakkrétegtől, s a viszonylag jó állapotban megmaradt eredeti felületen csupán néhány esztétikai retus elhelyezése volt szükséges. Aranyozott, mélyített profilú, akantuszlevél ornamenssel díszített kerete egykorú a képpel, valószínűleg a festmény eredeti kerete. KOVÁCS ZOLTÁN '

l) Miként Cesare Ripa írja: „Az örökké zöld mirtusz annak jele, hogy a barátságnak mindig fenn kell maradnia, és semmilyen okból sem szabad elapadnia." Ripa, C, Iconologia, Bp. 1997, 37. 20 A képtípus szociológiai hátterét is elemző Klaus Lankheit szerint a romantikus barátságot végső soron egyfajta vallásos egyesülésnek, illetőleg „valláspótléknak" tekintették. Lankheit, i.m. (17.j.) 89-97. 21 Nagyházi Galéria és Aukciósház, 18. festményárverés, 1997. december 2., 89. tétel. Az ismeretlen osztrák mester 19. század eleji müve néhány részlet tekintetében eltér képünktől, azonban kompozícionálisan nyilvánvaló a rokonság. 22 „Azért mutatja meztelen bal vállát és keblét, ... mert az igazi barát, akár közel, akár távol van a szeretett személytől, szívében sohasem válik el tőle" - olvassuk Ripának a Barátság (Amicitia) egyik allegorikus ábrázolására vonatkozó javaslatában. Ripa, i.m. (19.j.) 34-35. 23 Kari Wilczek korai írásaitól eltekintve (H.F.Füger, seine Gemälde und Zeichnungen, 2 Bde., Phil. Diss., Wien 1925.; Fügers künstlerischer Entwicklungsgang, Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen in Wien N.F. II. (1928) 329-54.) az egyetlen monografikus jellegű feldolgozás, amely elsősorban Füger portré-ábrázolásaival foglalkozik, Alfred Stix idézett müve (5.j.). Anna Maria Schwarzenberg 1974-ben a bécsi egyetemen írott disszertációja Füger rajzmüvészetének feldolgozására vállalkozott (Studien zu Friedrich Heinrich Füger. Seine Bedeutung als Zeichner, Phil. Diss., Wien 1974.).