Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 95. (Budapest, 2001)
Adalékok Jacopo Bassano Alvó pásztor című festménye témájának meghatározásához
A raktárban lévő festmény a 16. század végén készült műhelymunka, kompozícióját tekintve kompiláció 27 - éppen ezért fontos számunkra. A háttérbeli jelenet alapján ezt a címet adhatjuk neki: Híradás Ábrahámnak. A Krisztus születését hírül vevő pásztorok (Luk. 2.8-15.) megjelenítésekor Jacopo és műhelye soha nem helyezte a főjelenetet a háttérbe, az égi jelenésre hangsúlyos gesztusokkal válaszoló pásztorokat közelről, mintegy premier plánban látjuk, itt viszont a feliratos Sadeler metszet két színteret mutató kompozíciójára ismerünk. Témánk szempontjából igen fontos momentum, hogy a budapesti Alvó pásztorról szintén készült másolat (68. kép). Bár ügyetlen kéz munkája, a mintakép elemeit és elrendezését hitelesen megőrizte, bizonyosak lehetünk benne, hogy készítője látta az eredeti festményt. 28 Egyetlen motívumbeli különbséget fedezhetünk fel: a másolat hátterében ott látható a hiányolt híradás jelenet, egy, kezét az égből sugárzó fény felé emelő alak a nyáj körében. Véleményem szerint az Alvó pásztor hátterében eredeti állapotában szintén ott kellett lennie ennek jelenetnek. Hipotézisemet megerősíti a kép utolsó restaurátorának leírása, aki ezen a helyen elvékonyodott festékréteget talált. 29 Feltételezésemet még egy további mű is alátámasztja. Lipót Vilmos gyűjteményében, az 1650-es években volt egy, a budapesti Alvó pásztoréhoz igen hasonló kompozíciójú kép, amelynek előterében szintén csak két pásztor látható nyája körében. Erről az ifjabbik David Teniers másolatot készített, amelyet ma a Metropolitan Museum őriz. 30 Teniers kisméretű festményén szintén találunk egy háttérjelenetet, csakhogy itt két figurát látunk a pásztorgyerek mögötti térben, s a közelükben egy kost (69. kép). A kis méret és a vázlatos festésmód ellenére is azonosíthatjuk Ábrahám áldozatát, mint címadó jelenetet, amely tehát ezúttal is Ábrahám történetének egyik epizódja. A másolat modelljét a Theatrum Pictorium (Schilder Thoonel) Jacopo Bassano műveként nevezte meg. Jacopo életművében azonosíthatunk tehát egy olyan kompozíciótípust, amely Ábrahám történetéhez kötődik, s amelynek jellegzetessége, hogy a címadó szereplők néhány ecsetvonással jelezve, kis méretben, a tájháttérben jelennek meg, közülük három példányon az előtérben két pásztor - egy alvó ifjú és egy szorgoskodó gyermek - tűnik fel. A Sadeler metszet, a Szépművészeti Múzeumban őrzött műhelykép, a Teniers-másolat és nem utolsó sorban a műkereskedelemben felbukkant másolat ílymódon elvezet bennünket az Alvó pásztor címen számontartott budapesti festmény eredeti témájának meghatározásához, amely tehát nem más volt, mint a Híradás Ábrahámnak. 27 Az angyalnak és a háttérben lévő jelenetnek, valamint az alvó pásztor öltözékének laza ecsetvonásai nagyon finomak és lendületesek, nagyvonalúak, ugyanakkor az állatok festése iskolásabb, sematikusabb, a kép feltehetően több kéz müve, lehetségesnek tartom, hogy egy vázlat kiegészítése. 28 Apollo 1975. július, 57, említi Rearick: Jacopo Bassano c.1510-1592, Fort Worth, Texas 1993, 370, kat. 45. 29 A festmény korai - feltehetően még a múzeumba kerülése előtti - tisztításáról leírta, hogy lúggal mosták le, középrészén és az ég bizonyos helyein hiányos és kopott a festékréteg, előtűnik az alapozás, valamint az égen, a másolaton szereplő fénysugárnak megfelelő helyen korábbi kék átfestést talált. Csanda Jenő restaurálási dokumentációja, 1992. január 24. 30 Ltsz. 89.15.22, olaj, fa, 16,8 x 22,9 cm (Henry G. Marquand gyűjteményéből, 1889-ben vásárolták), ld. még Arslan, W., A Bassano Picture and a Teniers Copy. The Burlington Magazine 54 (1929) 73-74; Marini i.m. (5. j.) 39.
