Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 94. (Budapest, 2001)

Új szerzemény: a Retascóni Mester Szent András oltárának középső része

ÚJ SZERZEMÉNY: A RETASCÓNI MESTER SZENT ANDRÁS OLTÁRÁNAK KÖZÉPSŐ RÉSZE A Szépművészeti Múzeum utolsó jelentős képtári szerzeménye a spanyol gyűjteményben korábban hiányzó aragóniai iskola jellegzetes, anonim mesterének alkotása (67. kép).

1 A kiváló állapotban fennmaradt, méretei alapján is rendkívüli táblakép bizonyosan a Zaragozától délre fekvő Daroca környékének egyik templomából származik. Lehet, hogy pontosan a retascóni plébániatemplomból vitték el, miután az 1900-as évek elején, majd a polgárháború idején itt is sok oltárt szétbontottak, s tábláikat a műkereskedelemben értékesítették.

2 A mester elnevezését a napjainkban Retascónban in situ álló, a Szűzanyának szentelt oltárról kapta.

3 A díszes trónuson ülő apostolt Chandler Post Szent Fülöppel azonosította, azt a lehetőséget, hogy az ábrázolt Szent András lenne, a szent mártíromságát jelképező X alakú kereszt hiányában elvetette. M. C. Lacarra Ducay szerint azonban az Aragóniában a 15. század folyamán gyakran ábrázolt Szent Andrást rendszerint latin kereszttel festették meg, így például a Zaragoza közelében fekvő Torralba de Ribota-i retablón is.

4 Az 1415-1425 között készített oltáron, a budapestihez hasonlóan, a csúcskép a megfeszített Krisztust ábrázolja, alatta trónuson ül az oltár tituláris szentje, András, jobbjában a latin kereszttel, baljában könyvvel. Kétoldalt, három-három szárnyképen az apostol élete és mártíromsága látható, utóbbi jelenet szintén latin kereszttel, míg az 1 Szent András apostol a trónuson, donátorral, a csúcsképen Krisztus a kereszten. Ltsz. 99.1., Fa, tempera és olaj, 241x99 cm. Vétel a madridi Caylus mükereskedésből. Fotója színesben közölve: Très siglos de pintura, Madrid 1995, 22-25; a címszót Company i Climent és Hernandez Guardiola írták. A táblát először Post közölte a Retascóni mesternek tulajdonítva: Post, Ch.R., The Schools of Aragon and Navarre in the Early Renaissance, in A History of Spanish Painting 13 (ed.Wethey, H.E.), Cambridge 1966, 318, 127. k. A korai spanyol gyűjtemény újabb darabjairól, P. Garcia Benabarre két táblájáról ld.: Nyerges, E., SzMKözl. 88-89 (1998) 135-138, továbbá a Los Balbases mester Krisztus a kereszten oltártáblájáról, Nyerges, É., SzMKözl. 90-91 (1999) 131-136. 2 A festmény őrzési helyét Post nem közölte, a Caylus műkereskedéstől kapott szóbeli tájékoztatás szerint korábban egy USA-beli, majd egy madridi műgyüjtemény részét képezte. 3 Post, i.m. 9(2), 768-772; Gudiol Ricart, J., Pintura gótica, Madrid 1955, 164; Gudiol Ricart, J., Pintura medieval en Aragón, Zaragoza 1971, 42, 105.

sz., 126.

k. 4 A Torralba de Ribota-i oltár fotója közölve: Abbad Rios, F., Catalogo Monumental de Espana: Zaragoza, Madrid 1957, 1124. k. Munkámban sok segítséget nyújtott Zaragozában a középkori festészet professzora, Maria del Carmen Lacarra Ducay, akinek köszönhetem, hogy tanulmányozhattam Retascónban és Darocában az ottani festészeti anyagot, továbbá Anna Galilea Antón, bilbaói kollégám, aki a Magyarországon hiányzó spanyol irodalmat küldte el nekem. Mindketten fogadják hálás köszönetemet.