Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 94. (Budapest, 2001)

A Franz Buch kérdésről

hátoldal vázlatait találta hasonlóknak. A másik kettő, ugyancsak H über utáni kópia, egykor a Koenigs gyűjteményben volt: Józsefet eladják a testvérei, és Erdős táj házzal, amelyek hátoldalán - a lap kettévágása előtt készült - összefüggő táj ábrázolás látható.

45 Schilling, aki a Buch feliratú rajzok különböző stílusa miatt több kéztől származónak tartotta a csoport darabjait, a József-történet jelenetét mind a vázlatos rajztechnika, mind a figurák típusa alapján rokonnak érezte a frankfurti lappal. Ugyancsak Schilling említett először egy akkoriban az ő tulajdonában volt, ma a müncheni Staatliche Graphische Sammlungban őrzött Amazonharc ábrázolást (56. kép).

46 A hátoldal feliratában

47 említett „Hanns Franntz Buclv-ot azonosnak vélte a tájrajzok versóján jelzett művésszel. Az 1574-es keltezésű Amazonharcot a verso szövege egy tanonc munkájának nevezi, viszont az egyik legkorábbi Buch jelzésű rajz, a londoni Katona csaknem harminc évvel előbb készült. Schilling egyszerűen megkerülte ezt a problémát azzal a szubjektív véleményével, hogy a müncheni rajz nem lehet kezdő munkája. Nyilvánvalónak tűnik azonban, hogy a két név két különböző személyt takar. A közelebbről eddig meg nem határozott Amazonharc másolat Nicolas Beatrizet két lemezről nyomtatott rézmetszetének bal feléről (57. kép),

48 mely az egykor a római Capitoliumon, a Palazzo dei Conservatori-ban őrzött, ma a Villa Doria Pamphili épületébe befalazott római szarkofág reprodukciója.

49 A név-felirattal nem rendelkező lapokról tehát megállapíthattuk, hogy az egyik stuttgarti ábrázolás (55. kép) és a drezdai Táj várral és fával nyilvánvalóan Buch munkája, a másik stuttgarti és a berlini táj szerzősége kérdéses, a három Huber utáni kópiáról pedig aligha feltételezhető, hogy köze lenne Buch bármelyik lapjához. A müncheni Amazonharc egyértelműen más művész, bizonyára Hanns Franntz Buch műve. A tizenhét Franz Buch-jelzésü lap - közöttük legalább tizenhárom, legfeljebb tizennégy azonos írással - ugyancsak meglehetősen változatos, heterogén stílusú, többnyire másolatokból álló csoportot alkot. Az előkép hol Hieronymus Cock rézmetszete, hol Wolf Huber rajza volt, hol pedig Hirschvogel, Lautensack, az ifjabb Jörg Breu, vagy Dürer valamelyik műve szolgálhatott ihlető forrásul. Eltérő rajzmodora ellenére a legtöbb mű összefügg egymással. A hat budapesti rajz közül például három stílusa szembetűnően hasonló: a 45., 46. és 47. képen közölt lapoké, amelyekre a hurkos vonalakkal kialakított, helyenként vázlatosan elnagyolt növényzet, a kulisszaszerű épületek motívuma, a hasonlóan, sűrű párhuzamosokkal jelzett árnyékolás és a dekoratív összhatás jellemző. Ugyanezen stílusjegyek alapján e müvekhez kapcsolható a nürnbergi Táj 4

^ Elcn, A. J., Missing old master drawings from the Franz Koenigs collection: claimed by the State of The Netherlands, Den Haag 1989, 136, 222R, 222V sz. és 140, 232R és 232V sz.; A két lap hátoldala (222V és 232V) összefüggően reprodukálva: Winzinger /. m. (17.j.), 185.sz. 46 Ltsz 1951: 82; Schilling,/./?. (35.

j.), 53; A rajzgyűjtemény 195l-es új szerzeményei között felsorolva: in Münchner Jahrbuch 3. Folge 3-4 (1952-53) 347. Köszönöm Dr. Michael Semffnek, a Staatliche Graphische Sammlung igazgatójának, hogy engedélyezte a rajz publikálását. 47 „Dis hadt meinn Hanns Franttz Buch gemacht im m jar 1574 unndt inn der wochenn do er inn di 1er komme ist". A Saur Künstlerlexikon, i.h. (4.j.) Buch szócikke felveti, hogy Hanns Franttz talán Franz Buch fia. 48 The Illustrated Bartsch XV, 362-363, 98.sz. 49 Grassinger, D., Die mythologischen Sarkophage, ASR XII/1

, Berlin 1999, 247, 120.sz. 111/1 t.