Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 94. (Budapest, 2001)
A Franz Buch kérdésről
erőddel, 5 ® a Wolf Huber utáni két berlini másolat, 51 és - a név-felirat nélküli művek közül - a stuttgarti Folyóparti táj fával (55. kép), valamint a drezdai Táj várral és fával 52 Az újonnan közölt berlini Sziklás táj várral (53. kép) című ábrázoláson csupán az árnyékolás más, amelyet itt lavírozással jelzett a művész. E laphoz áll a legközelebb a frankfurti Menekülés Egyiptomba című, ugyancsak lavírozott rajz, 53 amelynek növényzete ugyanolyan vázlatos hurkos körvonalakból áll. A Venus és Amor (54. kép) a Zenélő társasághoz (47. kép) való hasonlósága alapján sorolható ebbe a csoportba. A Két menyét 54 eltérő tárgya miatt nehezen vethető össze a többi művel, de a hátoldal felirata alapján ez is valószínűleg ide tartozik. Ha ugyanis a 46. képen látható rajz színjelzései és a „jellegzetes" feliratok hasonlósága nyomán feltételezzük, hogy az azonos kézírású jelzések Buchtól számláznak, ugyancsak töle eredőnek tekinthetjük a Két menyét versójának szövegét. A napra pontos, valószínűleg a készülés időpontjára utaló datálás pedig arra vall, hogy a jelzést a rajzot készítő művész írta a hátoldalra. Az egyik berlini Huber-kópia említett „gemacht" kiegészítése is arra utal, hogy ez az egymással összefüggő tizenkét lap - a legtöbb darab kvalitása alapján műkedvelő művészként értékelhető - Franz Buch sajátkezű rajza. A rectón jelzett Vezeklő Szent Jeromos (52. kép) hűen követi a metszet-előképet, nem árulva el eleget a másoló jellemző rajzmodoráról, de a szignatúra alapján nyilvánvalóan ez is Buch munkája. Elképzelhető, hogy a londoni Katona, az előképet ugyancsak pontosan követő másolatként, szintén Buch műve. 55 A másik három, 1568-as évszámú budapesti lap (49-51. kép) legszembetűnőbb közös vonása a fák és bokrok lombjának formálása rövid, íves vonalkákkal, valamint az egyenetlen talaj jelzése hurkosán végződő párhuzamosokkal. Az eltérő rajzmodor ellenére azonban egyes részletek összekötik e műveket az előbbiekkel. A Dombos táj házakkal és malmokkal (51. kép) bal hátterében álló kétablakos toronyhoz nagyon hasonlóan megrajzolt épületek láthatók a Hegyes táj tóval és várral című lapon (46. kép) középen, a magas sziklák tövében, és ugyanennek a két rajznak a jobb oldali hátterében egymáshoz hasonló tornyok fedezhetők fel. Ugyancsak összevethetők az 50. és 51. képen közölt lapok házai a stuttgarti rajz (55. kép) épületeivel, valamint - egymással - a 45. és a 49. képen reprodukált rajzok apró figurái. További érv a mellett, hogy az 1568-as datálású tájakat is Buch készítette: mindhárom rajz hátoldalán a jelzés világosbarna tintája azonosnak tűnik a 774/ az Egyiptomba menekülő Szent Családdal című rajz (49. kép) tintájával. Egyes részletei nyomán - mint említettük az 51. képen látható rajzhoz és az előbbi csoport lapjai közül az egyik berlini műhöz (53. kép) kapcsolha50 Vö. 26.J. 51 Vö. 17. és I8.J. 52 Vö. 37-j. 53 Vö. 25 j. 54 Vö. 2l.j. 55 Ugyanez a figura más kéztől származó, későbbi másolatokon is szerepel, az egyiken tükörképesen: vö. Rowlands, i.m. (24. j) 46.
