Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 92-93.(Budapest, 2000)
Herman van Swanevelt rajzai
Swaneveltnek több ilyen finom, hálószerű vonalszövedéket mutató tiszta tollrajza ismeretes római korszakából. Ezeknek a gondosan kidolgozott rajzoknak a meghatározásánál a berlini Kupferstichkabinettben lévő Erdős hegyi táj (68. kép) fontos kiindulópont, mivel szignált, és az 164o-es évszámmal datált. 46 Bár ez a rajz képzeletbeli tájat ábrázol, rajzmodorát és a fény érzékeltetésének módját tekintve, sok közös vonása van a budapestivel és több más, hasonló jellegű lappal. A technika és a rajzmodor alapján ehhez a csoporthoz tartozik a Római Campagna két alakkal az előtérben (Cambridge, The Fifzwilliam Museum), 47 az Olasz táj két beszélgető férfival (Hamburg, Kunsthalle) 48 és a. Római városrészlet (Párizs, Louvre) (69. kép), amelynek hátterében a Santa Maria del Popolo kupolája tűnik fel. Jóllehet ez utóbbi Swanevelt modorában készült rajzként szerepel Lugt katalógusában, 49 stílusegyezésc az említett rajzokkal nem hagy kétséget Swanevelt sajátkezűségét illetően. E párizsi lap méretei is csaknem azonosak a budapestiéival, ennek alapján feltételezhetjük, hogy ugyanabból a vázlatkönyvből származnak. A mesternek valószínűleg még több, hasonló jellegű, római részletet ábrázoló tollrajza lappang, különböző gyűjteményekben. Kérdés, hogy ez a rajzmodor miből eredeztethető? Leginkább a saját és kortársai rézkarcaira emlékeztet, lehetséges tehát, hogy Swanevelt a rézlemezen rajzolás gyakorlatát vitte át tollrajzaira. A hálószerűén sűrű satírozás Pieter Bruegeltől kezdve Jacob és Roelandt Saveryn át Gillis Neytsig a flamand rajzmüvészet egyik jellegzetessége. Swanevelt tollrajzmodoráról a finom, vékony vonalak alkalmazása, a gondos, precíz kivitelezés és a hálószerű, sűrű satírozás alapján megállapíthatjuk, hogy mélyen benne gyökerezik a németalföldi hagyományban. Ezek a rajzai nem téveszthetők össze sem az olasz, sem a francia mesterek korabeli alkotásaival. Cornelis van Poelenburch néhány lavírozott tollrajzán látható a Swaneveltéhez hasonló lombábrázolás, azaz az összetartozó levélcsomók kis gömbökké formált plasztikus együttese, amint az a Folyón áthaladó csónak (Párizs, magángyűjtemény) lavírozott tollrajzán megfigyelhető. 50 Ez a fajta lombstruktúra végső soron Elsheimer tájképeiből eredeztethető, de Bril késői lapjain is megjelenik, feltehetően ugyancsak a német mester befolyására. A Szépművészeti Múzeum további két Swanevelt rajza, amelyből az egyik szintén új meghatározás, feltehetően a művész párizsi korszakából való. Swanevelt Párizsban igen gyorsan jelentős karriert futott be. 1644-ben „peintre ordinaire du Roy" lett, 164546-ban Asselijnnel együtt fontos megbízást teljesített a Hôtel Lambertben, a Cabinet d'Amour-t díszítette tájképekkel. 1651-ben a francia Akadémia tagjává választották. Swanevelt 164l-es párizsi áttelepülése után eleinte lényegében folytatta az 163o-as években kialakított tájképtípust, kiegyensúlyozott, harmonikus kompozíciójú erdei, illetve fás tájakat festett idilli felfogásban. Az 164o-es évekből származó festményein - amint erre A. Blankert rámutatott - a lombozat szabadabb kezelése figyelhető meg 46 Vom späten Mittelalter bis zu Jacques Louis David. Neuerworbene und neubestimmte Zeichnungen im Berliner Kupferstichkabinett (M. Winner és mások), Berlin 1975, 89.sz. 47 15o tekeningen uit vier eeuwen uit de verzameling van Sir Bruce en Lady Ingram, Museum Boymansvan Beuningen, Rotterdam - Rijksmuseum, Amsterdam 1961-1962, 84.sz. 48 Ltsz.: 22569. 49 Lugt, i.m. (45j.) 753.SZ. 50 Chong, i.m. (26.j.) 37.sz., 17.t.
