Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 90-91.(Budapest, 1999)

Zenélő társaság

motívumai alapján jól illeszkedik az általunk tárgyalt témakörbe (87. kép). A festményen szereplő társaság tagjai közül ezúttal mindenekelőtt a jobb oldalt az előtérben ülő, lanton játszó férfi hívja fel magára a figyelmet, aki szemeit vágyakozva veti a mellette álló, tollas kalapot viselő elegáns hölgyre. A fiatal nő, bal kezét egy szék támláján pihentetve, viszonozza a muzsikus pillantását. A festmény, elsősorban ennek a két figurának köszönhetően egyfajta szomorkás, melankolikus hangulatot áraszt. Az asztal előtt balra, egy háttal álló, mellvértet viselő katona látható, fején tollas kalappal. Az asztal két szélén pipázó férfiak ülnek, a köztük álló kocsmárosnő éppen újra tölti a poharakat. A háttérben, a nyitott ajtóban egy belépni készülő férfialak tűnik fel, míg a padlón, az előtérben balra egy heverésző macska, a jobb szélen pedig egy borhütő edény fedezhető fel. Bár a kép jobb alsó sarkában, a borhütő edény előtt egyértelműen kiolvasható az APalamedesz f. szignatúra, a festmény szerzőségét illetően már korábban is kétségek merültek fel.

38 Teljes joggal, hiszen a Társaság szobában festésmódja, illetve az egyes figurák típusai valójában csak igen felszínes hasonlóságot mutatnak Anthonie Palamedesz hiteles alkotásaival. Míg azonban az említett holland mester müvei között egyetlen igazán meggyőző analógiát sem találhatunk, annál több hasonlóságot mutat a kép a flamand Christoph Jacobsz. van der Lamen (Antwerpen 1605/06 - Antwerpen 1651/52) néhány festményével. A festő egyes feltételezések szerint Frans Francken II. tanítványa volt, életképei azonban egyértelműen a kortárs holland zsánerfestészet, s ezen belül is mindenekelőtt Anthonie Palamedesz. müveinek a hatásáról tanúskodnak.

39 Hangvételét és egyes motívumait tekintve elég közel áll a budapesti képhez Van der Lamen egyik madridi festménye,

40 továbbá az antwerpeni mester egy 1639-ben festett müve a milánói Rob Smeets galériában 41 A Szépművészeti Múzeum festményének legközelebbi analógiája azonban Christoph Jacobsz. van der Lamennek a varsói Nemzeti Múzeumban található jelzett alkotása, mely lényegében ugyanezt a jelenetet örökíti meg (88. kép).

42 A varsói mű némileg karakteresebbnek és kvalitásosabbnak hat, mindez azonban részben a budapesti festmény romos állapotával is magyarázható. Az elmondottakat figyelembe véve a Társaság szobában című kép nagy valószínűség szerint szintén a flamand Van der Lamennek, vagy esetleg egy ismeretlen követőjének tulajdonítható. Hasonló problémákat vet fel a Szépművészeti Múzeum egy másik, eddig nem említett 17. századi holland zsánerképe is, melyet a rajta található jelzés alapján a legutóbbi időkig a gorinchemi születésű, s 1632 és 1655 között Dordrechtben tevékeny38 Már Pigler Andor is megkérdőjelezte Anthonie Palamedesz szerzőségét a képpel kapcsolatban: Pigler 1967, 524. Érdekes egyébként, hogy a katalógus nem tesz említést a képen található szignatúráról. 39 Ezzel kapcsolatban lásd: Larsen, E., Seventeenth Century Flemish Painting, Freren 1985, 314; The Age of Rubens. Szerk. Sutton, P. Museum of Fine Arts, Boston 1993-94, 60; De Maere, J. - Wabbes, M., Illustrated Dictionary of 17'

h-Century Flemish Painters, 1-3, Brussels 1994, 1, 250. 40 Museo del Prado, Madrid, ltsz. 1555. Lásd: Padrón, M. D., Museo del Prado. Catálogo de Pinturas, Escuela Flamenca, Madrid 1975, 121. 41 De Maere-Wabbes, i. m. (39. j.) 111. 786. 42 Olaj, fa, 49,5 x 84 cm, jelzett v Lamen f., ltsz. 129375. Lásd: National Museum in Warsaw. Catalogue of Paintings, Foreign Schools, 1-2, Múzeum Narodowe w Warszawie 1969, 1, 210, 614. sz.