Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 90-91.(Budapest, 1999)

Zenélő társaság

kedő Jan Olis (1610 körül - 1676) hiteles alkotásaként tartottak számon (89. kép). A festményen, egy terítővel letakart asztal körül elhelyezkedő, katonákból és ledér nőszemélyekből álló nyolctagú társaságot láthatunk. A szegényesen berendezett helyiség meglehetősen sivár, csupán balszélen tűnik fel egy díszesebb kandalló, s hátul a falon egy térkép. A férfiak pipát szívnak és italoznak, ketten közülük az asztal fölé hajolva trictrac játékkal szórakoznak,

43 míg jobboldalt egy hegedülő férfit, és egy mögötte álló, poharát magasra emelő nőalakot találunk. A száraz modorban megfestett képen több esetlen részletet is felfedezhetünk, különösen a két nőalak modellálása elnagyolt. A Vidám társaság hagyományos attribúciója, a kandalló párkányán olvasható Jolis fecit 1644 felirat ellenére is megkérdőjelezhető. Jan Olis legtöbb ismert képét oldottabb ecsetkezelés, ügyesebb modellálás jellemzi, a komponálásmód, a fénykezelés, illetve a jelenet szereplőinek viselete ugyanakkor korábbi datálást sejtet, mint ami a szignatúrából kitűnik. Bár Jan Olis egyes korai müveivel talán felfedezhető némi felszínes hasonlóság, a művész hiteles alkotásai között valójában egyetlen olyan festményt sem találunk, mely igazán jó analógiául szolgálhatna a budapesti kép számára.

44 A probléma megoldását nehezíti, hogy Olis munkássága még jórészt feldolgozatlan, egyes műveit sokáig más mestereknek, Pieter Coddénak, Jacob Ducknek, Anthonie Palamedesznek, vagy Jacob van Velsennek tulajdonították, míg számos más művész által festett képet az ő neve alatt tartottak számon.

45 A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a festő olykor kimutathatóan másolta, illetve utánozta egyes kortársainak az alkotásait.

46 Nem zárhatjuk ki teljesen, hogy a budapesti Vidám társaság esetében is valami ilyesmiről lehet szó, feltéve, ha hitelesnek fogadjuk el a képen található szignatúrát. Már Sturla Gudlaugsson is megállapította, hogy a festmény a feltüntetett dátumnál legalább tíz évvel korábbinak tűnik, s ő volt az, aki a képet elsőként Pieter Symonsz. Potter (1597 körül - 1652) egyes müveivel hozta kapcsolatba 47 A budapesti Vidám társaság valóban szembetűnő stiláris és motívumbeli hasonlóságot mutat Potter jelzett, 1629-ben festett koppenhágai képével, melyet Gudlaugsson is példaként említett (90. kép).

48 Hasonló típusú figurákat találunk Potter számos további, az 1630-as évek 43 A tric-trac játék gyakori motívuma a korabeli holland életképeknek, Jan Olis több képén is szerepelnek ilyen játékkal szórakozó figurák. Lásd többek között a festőnek a brüsszeli képtárban (kat. 1949, 775. sz.), a cambridge-i Fitzwilliam Museum gyűjteményében (ltsz. 405.), vagy a prágai Národni Galerie-ben található müvét (ltsz. O 12942.). Ezek a festmények azonban stiláris szempontból eléggé eltérnek a budapesti Vidám társaság-tól. 44 A figurák megfestési módjában némi hasonlóság fedezhető fel például Olis jelzett, 1629-ben készített, kártyázó alakokat ábrázoló képével: elárverezve Fiévez, Brüsszel, 1929. december 16. 67. sz. (fotó, RKD). 45 Jan Olissal kapcsolatban ld. többek között: Le Bihan, O., L'or et l'ombre. La peinture hollandaise du dix-septième et du dix-huitième siècles au Musée des Beaux-Arts de Bordeaux, Musée des Beaux-Arts, Bordeaux 1990, 229-231. 46 Egy közelmúltban elárverezett, Jan Olisnak tulajdonított képén például egyértelműen Anthonie Palamedesz. jellegzetes figurái fedezhetők fel: Christie's, New York, 1995. május 18, 108. sz. 47 Gudlaugsson feljegyzése, a budapesti képről készült fénykép kartonján, a hágai RKD fotótárában. 4S Olaj, fa, 38,5 x 52cm, Statens Museum, Koppenhága, ltsz. 556.