Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 90-91.(Budapest, 1999)

Zenélő társaság

társasági jelenetek körébe tartozik az a muzsikáló, illetve mulatozó alakokat megörö­kítő kisméretű életkép, mely megvásárlásakor, 1970-ben, ismeretlen 17. századi fla­mand (?) festő műveként került leltározásra. 23 A vörös drapériával letakart asztal kö­rül elhelyezkedő hattagú társaság középpontjában egy vidám, kalapos nőalakot látha­tunk, aki lantjátékával (és talán énekével) szórakoztatja környezetét (84. kép). Mellet­te balra egy elegáns, sötét ruhát viselő férfi áll a nézőnek hátat fordítva, jobbra a né­zőknek szintén háttal, egy nő ül, kezében pohárral. Az ő fején is tollas kalap díszeleg. Hátulról egy bajuszos figura hajlik a már említett, muzsikáló nő fölé, a jobb szélen, az értékes edényekkel telirakott asztal túloldalán ülő férfi ugyanakkor mosolyogva tekint ki a képből. A társaság hatodik tagja elég jellegtelen, nehezen meghatározható alak, ruházatából ítélve azonban feltehetően nő lehet. A háttérben néhány bútordarab, a fa­lon egy térkép, míg baloldalt egy sötét, félrehúzott függöny egészíti ki a kompozíciót. Bár kétségtelen, hogy a muzsikáló társaságot megörökítő jelenetek a 17. század folyamán mind a flamand, mind a holland életképfestők körében igen népszerűnek számítottak, 24 az általunk vizsgált festmény legjobb stiláris analógiáit sokkal inkább az utóbbi, mintsem az előbbi mesterek alkotásai között találjuk meg. Nem véletlen, hogy Horst Gerson már 1970-ben, nem sokkal a képnek a Szépművészeti Múzeumba kerülése után egy holland festőnek, egész pontosan Dirck Halsnak tulajdonította aZe­nélő társaság-ot. 25 Később még Pieter Quast neve is felmerült a budapesti képpel kapcsolatban, úgy véljük azonban, hogy egyik attribúció sem állja meg a helyét. A fes­tésmódot és az egyes részleteket alaposabban megvizsgálva sokkal inkább a delfti fes­tőiskolához tartozó, s élete végén Amszterdamban tevékenykedő Anthonie Palamedesz. ( 1601-1673) juthat eszünkbe, akinek egyes müvei valóban szembetűnő hasonlóságot mutatnak a Zenélő társaság-ga\. Palamedesz. a jeles delfti portréfestő, Michiel van Mierevelt, majd egyes feltételezések szerint Dirck Hals tanítványa volt. 26 Elegáns, mulató társaságot ábrázoló zsánerképei mellett, portrékat, s számos, a 17. századi Hol­landiában cortegaerdjés-nok nevezett őrszobajelenetet is festett. 27 Az általunk tárgyalt budapesti kép legközelebbi stiláris párhuzamait Palamedesz. 1630-as évekből származó müvei szolgáltatják. Hasonló témát ábrázol, s stiláris szem­23 Olaj, fa, 28,7 x 35,5 cm, Szépművészeti Múzeum, Budapest, ltsz. 70.6. 24 A témával kapcsolatban 1. többek között: Fischer, P. J., Music in Paintings of the Low Countries in the 16th and 17th Centuries, Amsterdam 1975; Leppert, R. D., The Theme of Music in Flemish Painting of the Seventeenth Century, 1-2. München - Salzburg 1977; vagy újabban: Weber, G. J. M., Zusammenklang von Tönen, Farben und Herzen: Thema und Variationen niederländischer Musikikonographie, Kunsthisto­risches Jahrbuch Graz 25 (1993) 137-152; Kyrova, M., Music in Seventeenth-Century Dutch Painting, in The Hoogsteder Exhibition of Music and Painting in the Golden Age, Hoogsteder and I loogsteder, Den Haag - Hessenhuis Museum, Antwerpen 1994, 31-62. 2:1 Florst Gerson szíves szóbeli közlése, Budapest 1970. Gerson ezt az attribúcióját elsősorban a buda­pesti képnek Dirck Hals 1620-as években festett müveivel mutatkozó rokon vonásaira alapozta. 26 Anthonie Palamedesz. életrajzi adataival kapcsolatban Id.: Masters of Seventeenth-Century Dutch Genre Painting, i. m. (3. j.) 292; Dirck Hals és Anthonie Palamedesz mester-tanítvány kapcsolatáról: Brown, i. m. (4. j.) 229; Palamedesz. egyes korai müvei valóban olyan közel állnak Dirck Fiais modorá­hoz, hogy ezeket esetenként a társasági jeleneteiről jobban ismert haarlemi mesternek tulajdonították. The Hoogsteder Exhibition of Music and Painting in the Golden Age, i. in. (24. j.) 32. sz. 27 Palamedesz. ezen utóbbi képeivel kapcsolatban: DeHollandse kortegaard. Geschilderde wachtlokalen uit de Gouden Eeuw, Nedcrlands Vcstingmuscum, Naarden 1996, 62-74.

Next

/
Thumbnails
Contents