Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 90-91.(Budapest, 1999)

Zenélő társaság

ZENÉLŐ TÁRSASÁG MEGJEGYZÉSEK NÉHÁNY 17. SZÁZADI HOLLAND ÉLETKÉPHEZ Különféle zeneszerszámokon muzsikáló alakokkal gyakran találkozhatunk a 17. századi holland életképeken.'Különösen gyakran bukkannak fel ilyen figurák a század első évtizedeiben népszerűvé váló, s az újabb művészettörténeti szakirodalomban általában „vidám társaság" néven számon tartott festményeken.

1 Míg a parasztmulatságokat megörökítő korabeli ábrázolásokon többnyire dudások fújják a talpalávalót, ezeknek a gáláns jeleneteknek a szereplői rendszerint valamilyen húros, vagy esetleg billentyűs hangszeren játszanak.

2 A témakör korai képviselőinek, David Vinckboonsnak és Esaias van de Veidének a képein még általában a szabadban, egy lugasban, parkban vagy az erdő szélén, dúsan terített asztal mellett láthatjuk az elegáns társaságot.

3 Később, az 1620-as évektől, Willem Buytewech és Dirck Hals hasonló témájú müveinek helyszíne már mind gyakrabban egy-egy intérieur.

4 Az említett mesterek hatására hamarosan egész sor holland életképfestő specializálódott erre a témakörre, (elég itt csupán az ismertebb mesterek, Pieter Codde, Willem Duyster, Jan Olis, Anthonie Palamedesz., Hendrick Pot vagy Pieter Quast nevét megemlíteni), akiknek az 1630-as, 40-es években készített zsánerképei, motívumaikat és stiláris sajátosságaikat tekintve egyaránt igen közel állnak egymáshoz. * Ez a cikk az OTKA ,,T 17861." számú kutatási program keretében készült. 1 Hasonló zenei tárgyú motívumok természetesen nemcsak a korabeli életképeken, hanem portrékon, csendéleteken vagy különböző bibliai és mitológiai jeleneteken, illetve allegorikus ábrázolásokon is előfordulnak, esetenként más és más jelentéssel felruházva. A téma ikonográfiájáról újabban: Ember I., Zene a festészetben, Budapest 1984; Muziek en Grafiek. Burgermoraal en muziek in de 16de-en I7de-eeuwse Nederlanden, Hessenhuis, Antwerpen 1994; The Hoogsteder Exhibition of Music and Painting in The Golden Age, Hoogsteder and Hoogsteder, The Hague - Hessenhuis Museum, Antwerp 1994. 2 A fúvós hangszereket az antikvitás óta tradicionálisan „alacsonyabb rendűnek" minősítették a „nemesebb" húros vagy billentyűs zeneszerszámokkal szemben. [Ezzel kapcsolatban ld. többek között Raupp, H. J., Musik im Atelier. Darstellungen musizierender Künstler in der niederländischen Malerei des 17. Jahrhunderts, Oud Holland92 (1978) 106-129.] A parasztmulatságokon, illetve az elegáns társasági jeleneteken szereplő hangszerek eltérő jellege tehát nem csupán az egyes társadalmi rétegek muzsikálási szokásai között kétségtelenül meglévő különbségekből, hanem a decorum elvéből is adódhat. 3 Vinckboons és Van de Velde ilyen témájú müveivel kapcsolatban: Masters of Seventeenth-Century Dutch Genre Painting, Philadelphia Museum of Art. Philadelphia 1984, 328-331, illetve 349-350; lásd meg: Goossens, K., David Vinckboons, Antwerp - The Hauge 1954; illetve Keyes, G., Esaias van de Velde, Doornspijk 1984. 1 Willem Buytewechnck a 17. századi holland élctképfestészet fejlődésében jelentős helyet elfoglaló müveiről: Haverkamp Begemann, E., Willem Buytewech, Amsterdam 1958; Kunstreich, J. S., Der „Geistreiche Willem". Studien zu W Buytewech (1591 1624), Kiel 1959; Willem Buytewech 1591-1624, Museum Boymans-van Beuningen, Rotterdam 1974-75.