Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 90-91.(Budapest, 1999)
Tiziano Aspetti Mercurius bronzszobrairól
bronzból öntött egységből építették össze úgy, hogy az egyes elemeket középen vasrúdra fűzve rögzítették. Mindkét tűzbakon a természetes patinájú bronz sötétbarna színe dominál, mivel a felületüket borító eredeti fekete patinát 1873-1885 között feltehetően tájékozatlanságból lekoptatták vagy helytelenül letisztították. 18 Az itáliai, különösen a velencei késő reneszánsz és manierista bronzszobrászatban általánosan kedvelt és elterjedt volt a fekete patina alkalmazása. 19 Aspetti is legtöbbször fekete patinával vonta be bronzait. A budapesti tűzbakok másik szembetűnő technikai sajátossága a Minerva szobron figyelhető meg, amely a többi részletnél bizonyára magasabb réztartalma miatt világosabb, sárgásabb színű. Az árnyalatnyi színeltérés arra utal, hogy a nagyméretű tűzbakok öntött elemei nem egyszerre készültek el, sőt a korabeli műhelygyakorlatnak megfelelően több öntőmester kivitelezhette az egyes darabokat a szakaszokra osztott munka során. 20 Az öntéshez felhasznált modellt 1600 körül Velencében készíthette Aspetti, mivel a technikai sajátosságok mellett ikonográfiailag is a velencei manierizmus jellemző vonásait mutatja a budapesti tüzbakpár. Ikonográfiailag mindkét tüzbak szobrászati díszítése a Velencei Köztársaság 1600 körül kedvelt szimbólumaihoz és a tűz jelképeihez kapcsolódik dús ornamentikával körülvéve. A négy szintre tagolt tüzbakpár felépítése szinte teljesen azonos. Főnézetük szemből van, de hátoldaluk szintén gondosan kidolgozott. Plinthoszvk a jobb és bal szélen, valamint hátul középen félköríves lezárású. Szemből nézve legalul jobbra és balra mindkét tükbakon egy-egy delfin hátán ülő, féltérdre ereszkedett, izmos férfiakt, Atlas figura látható, fejüket a vállukat borító drapéria közé helyezett címerszerű oroszlánmaszk felé fordítják. Az oroszlán az uralkodás és Szent Márk evangélista jelképe, de Szent Márk oroszlánja egyben a Velencei Köztársaság címerállata is volt 1797-ig. 21 A hátoldalon legalul, a tüztér felé forduló, tűzokádó sárkány jelképezi az ördögi erőt és a tüzet. 22 A legalsó szint erőtől duzzadó figurái tartják a második szintet képező háromszögletű építmény sarkait. Ennek mindegyik oldalán, félköríves lezárású fülkében, antikizáló férfi és női mellszobrok állnak. A büsztök közé a sarkokra helyezve egy-egy összefont lábú, fej nélküli groteszk figura került. Felettük gyűrűre függesztett gyümölcsfüzér fut körbe dekoratív zárómotívumként. Az építmény alján, a szembőlnézeti oldalon látható domborművön a tűz témához kapcsolódva égő fahasábokat fúj négy oldalról egy-egy gyermekfej. Az 1600 körül alkotó művészek kedvelt forrása, Cesare Ripa Iconologia című müve szerint tüzet fújó kerubfejek jelképezik a tüzet életre kel18 Vö. Römer F., Képes kalauz a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárában, Budapest 1873, 75 és Radisics J., Képes kalauz a gyűjteményekben, Országos Magyar Iparművészeti Múzeum, Budapest 1885, 7, 18-19. sz. 19 Raggio, i.m. (1 .j.) 1 33; Leithe-Jasper, M., Renaissance Master Bronzes from the Collection of the Kunsthistorisches Museum Vienna, Washington 1986, 31. -" Ybl F... Recenzió Planiscig. L., Piccoli bronzi italiani del Rinascimento c. könyvéről, Magyar Művészet 7 ( 1931 ) 310-3 11 ; Ybl E., Az olasz bronzszobrocskák. Az Iparművészeti Múzeum bronzgyűjteménye, Magyar Művészet 8 (1932) 349-350. 21 Biedermann, H., Szimbólumlexikon, München - Budapest 1996, 103, 294-295. - Biedermann, i.m. (2l.j.) 331-333.
